Otthon verseim

Mysty Kata: Otthon 1989.

Bölcsőmet ringató
édes meleg fészek...
Mindig hazaváró
kart nyújt, mit elérek.

Közeleg énfelém,
ölel a szeretet,
Az asztalra elém
anyám rak kenyeret.

Mondja és átölel,
lelkével feltüzel...
Kérdez és kérdez,
 válaszomra éhes.

Kenyér helyett a szó
esik jobban nekem,
A városi hűhó
nem az én kenyerem...

Számban az aroma,
mint édes bor íze...
A szomjam is oltja
mint honi kút vize.

Mysty Kata
Otthon...2014

Holt-Szamos
te szelíd, árva...
Sok kis gyerek
örök álma...

Szomjas vágyak
kis lakája,
Ittas napok
szivárványa...

Sok-sok bajnak
vétlen oka,
Gyász útján
fekete ruha.

Most az emlék
hidat emel,
Könnyesen is
haza' terel.

Gyerekké tesz,
futva megyek...
jó anyámhoz
Isten vezet.

Mennybe szállok,
felkiáltok...
Újjá szülnek
majd álmok.






http://mystyk-mustrmagvak.blogspot.hu/2014/03/holt-szamos.html