Érints meg a rózsák türelmével

Mysty Kata
az_ Úr_ kék

Szabadságom
boldogság;
boldogságom
szabadság...
bezártan is
szabad lélegzet,
mert - ott benn
a gondolat :
az_ Úr - kék madár,
a Boldogság,
röpít egy életen át.
Mosolyt iszik,
benne fürdik,
tollászkodik,
hulláma legyezőként
hűti, s nap lángjában
fűti szerelmesek
hamvas arcát.
Hulló pelyhei
csomókba gyűlnek ,s
kéklőn gazdagon

égboltra terülnek

.

Asszonyi sorsOk

Vágyak útja
elvezette
a hozzá igaz
szerelmet...
Szikrájából
kipattant,
nem adott
kegyelmet...
S a szíve húrján
Igene,
boldoggá
szelídítette.

A vágy postakocsiján
Erosz - élvezetbe
temette,
imaszőnyegen bájait
csókkal dédelgette,
álmot látó szemébe
Tavaszt
csöpögtetve...

szerző:  Mysty  Kata

Boldogság

Régtől örökbe kapott álommese,
amit csillagköntösbe sző az izzó éj!
Napfénybe merülve pillangót úszik,
és örök tavaszban májusfához ér!
Rózsaszín nyarak szivárványait
pókok szövik merengő víz fodraiba.
Mélytengeri csigák lélegzik be ...
házuk oltalma marasztaló... Mégis
lassan, lassan hozzánk is csak elér.



Mysty Kata
Vagy, hogy legyek

 Örömöm vagy, kérlek maradj!
 Simogasd a mosolyomat!
 Bánatom vagy, kérlek maradj!
 Megszülöm majd mosolyodat.

 Jelenem vagy, az is maradj!
 átformálom benned magam.
 Jövőd legyek, s ha engeded,
 Öröm égből könnyem pereg.


Szerző: Mysty Kata

Szív pitvara bezárva áll.

Hallom; hogy dobogja szívem:
foglár, vagy strázsa egy helyben,
szuronya kezében és üvölt:
- Ki soha, soha nem engedem!Hallom élces hangját, haragját,
nem is tudom, hányszor már!
Minden szava ostorcsapás,
Szívmadár sorsa rabság!

Hiába veri dobra a szívem,
foglár, strázsa marad veszteg;
szigorú szemében nincs kegyelem,
Kegyetlen!-jottányit nem enged!

Szív pitvara bezárva áll.

Egy jó szóval érints meg naponta,
csupán csak eggyel...
szerény bókkal itass,
szomjoltó kedvvel...

Érints meg mozdulattal,megbánó
bűntudattal, könnytől
feloldozó telt
mosolyokkal!

Érints meg a rózsák türelmével,
naiv gyermekséggel,
vigaszt merő
mákszemnyi hittel...

ki-ki józanító kedvességgel,
csak marasztaló két
kezeddel,küzdő
szeretetharccal!

Érints a hangoddal, simogass meg
ártatlan daccal,
csak Értemig harccal!
Nem hatalommal!
 szerző: Mysty  Kata

Mysty Kata: Tavaszmontázs

Ha nem vagy a Mindenem... A tavasz is elpityereg...

Tavaszban is

tavasz van...
égő csoda
malasztban.

A nyarakra is
 a tavaszból
kihajtó ágak
kincsei várnak!

Tavasz dalától
csapongva száll
csalogányok
csipet csapata.

Tavasz tüze
röppen ki
őszi színek
szárnyain.

Hideg télnek
hava, jege...
tavaszszívnek
is kellenek!

Ha nem vagy
a Mindenem...
A tavasz is
elpityereg...

 Sínpárban a tavasz

Sínpárban fut, nézd, az örök tavasz!
Szerelem útja, ez fölöttébb öröm!
Azt hiszi nem látják olykor, ha falaz!
A boldogság biztonsága ráköszön!

Sínen vannak a dolgok tudja, mégsem
csak egy sín-belügy csupán - mint hisszük!
Összeérhet még párhuzamos éle't,
 és találkozhat végtelennel hitük.

Jaj,kisiklik, vakvágányra térhet majd
 vonat rajtuk robogva; - a keresztnél?
 Átállítja Az a váltót , aki lát, s hall...

s gyermekutas maradhat "fedélzetén"!
De ne legyen ez "búval bélelt"kis dal.
A Jó Végben bízzunk, nem lesz semmi baj.

  Mysty  kata
           Szerelem

A szerelem szülte az egész világot,
A szerelem oltott be minden virágot,
Szerelemben fogant tél , tavasz és a nyár,
Szerelembe hal bele az őszi magány .

Szerelemhez szól fohász ifjútól, lánytól...
Földet ad, Vizet, Tüzet és a Levegőt,
elárasztja élettel a rétet, mezőt :
hisz "maga" a szeretet ; bizalom , erő.

Isten, dajka , szülő, szerető és őrző
Angyal , ördög is , akinek egy szava sincs.
Néma gyerek, a szavát anyja sem érti...
Királyi trónján koldus szívvel vérzik.
   Mysty Kata :

 Én és Te

 Utam utad sávjában,
 sorsom sorsod sodrában,
 léptem lépted nyomában,
 napom napod lementében...



 Te és Én

 Kezed kezem szorításában,
 szíved szívem dobbanásában,
 éneked énekem akkordjában,
 életem életed fonalában...

CRÉDÓ

Mysty Kata
Ha úgy érzed...

csak lenéző dekadens figyelem övez,
s árvaság köntösébe bújtat a közöny;
Homályosan látó, szemlélő néz át rajtad,
irigykedő öntelt mosolya: hideg zuhany.
Szánakozó rideg pillantás zavar össze ,
fölkavar - a fölülről kezelés.
- Föl se nézz!
A távoltartók mindig távolmaradók is!
Önteltség zúz, betegít, bátortalanít...
emberi mérce jellemnek nagy éke.
Tátongó űr ember ember közti létben,
Mélybe taszít , ha hagyod ,
és soha nem látod meg, hogy
a fönti szivárvány neked is ragyog!

• Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet, de Ő azt mondta: NEM! Azt mondta, hogy a büszkeséget nem Ő veszi el, hanem nekem kell feladnom azt.

• Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet, de Ő azt mondta: NEM! Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke, amit nem kapni, hanem megszerezni kell.

• Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot, de Ő azt mondta: NEM! Azt mondta, csak áldását adhatja, a boldogság rajtam múlik.

• Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól, de Ő azt mondta: NEM! A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól és közelebb visz Hozzá.

• Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlődést, de Ő azt mondta: NEM! Azt mondta, hogy a fejlődés az én dolgom, de hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.

• Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni, úgy, ahogyan Ő szeret engem. Erre azt felelte: Látom már kezded érteni.

• Kértem erőt. És Isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.

• Kértem bölcsességet. És Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.

• Kértem bátorságot. És Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat.

• Kértem, adjon szeretetet. És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.

• Kértem kegyelmet. És Isten adott lehetőségeket. Semmit sem kaptam, amit akartam, és mégis megkaptam mindent, amire szükségem volt!

Dicsőség és hála az Úré, aki tanít, nevel és formál bennünket!

Forrás:

http://www.vargamakai.com/advent2008.html

 

Zajach Edina:Megkértem Istent 


Megkértem az ácsot, faragjon koporsót,
elűzött konokul: "Neked az utolsót!"
Elfogy az asztalról törhető kenyerem,
a hétfői nyomort vasárnapig eszem.
Megkértem a hóhért, vigyen a bitóra,
nevetett galádul, nem hallgat jó szóra!
Egyedül kószálok, hullatom könnyemet,
kihez is forduljak, váltson meg engemet?
Megkértem az Istent, vegye a keresztet,
kérdezte szelíden: "Akarsz-e még egyet?"
Foszlott rongy szemfedőm, vadrózsás a széle,
betakar gyermekem alázattal véle…
    Forrás:
 http://lira.kimte.hu/versek/megkertem-az-istent#comment-4662

 Mysty Kata

  Nem értem, nem mértem
 

  Nem értem én  az idők szavát, ezért 

  olvasom  gyakrabban a  Bibliát! 

  Nem mértem én  az idő hosszát,

  Ezért dobom  sutba minden  üres  Órám! 

   Nem kértem én  az időt számon,

  Ezért a döntésem;  mi mást tehetnék  

            szánom - bánom!

 http://www.youtube.com/watch?v=BqTfajCLwWQ&feature=relatedwww.youtube.com/watch

  Mysty Kata
 Papírcsíkokba roncsolt sorok


 Az emlék néha csak homályos folt, egy
 kifoszlott szűk kabátbélés könyökén .
 Gombhiányos, és leszakadt zsebében
 tépett papírcsíkokba roncsolt sorok. 
 Gallérján a zsírfoltkéreg matt hege,  
 a sorsolló nyeste sebek látlelete.     

Potóczki Zsuzsanna , volt tanítványom festménye

http://www.felesegek.hu/cikkek/belbecs-avagy-a-noi-lelek/sertodottseg/haragatyai-dormogesek_9858

http://hu.netlog.com/Szamos50/photo/photoid=6897296#photoid=6705242



Mysty  Kata
a Szép szó_ért
 
Jöhet - küldd , küldöm - utazzon !
Egy életmegtartó pillanat nem árt,
hisz folyton folyvást fojt a rút halál...
A hangulatjavítás majd ellenáll,
A pillanatban az élet élni megáll...
kap valamennyi bátorítást ,
a naphoz kellőn - elég biztatást!

 

 Vár a ...
http://s1.netlogstatic.com/hu/p/hi/82719649_3715118_9720722.jpg
 
 Crédo

http://s1.netlogstatic.com/hu/p/hi/82719649_5705285_6897264.jpg
Ars poetica

http://s1.netlogstatic.com/hu/p/hi/82719649_5669255_6705242.jpg
Maradj még...
http://s1.netlogstatic.com/hu/p/hi/82719649_418666_6897280.jpgEgy mosolyban
http://s1.netlogstatic.com/hu/p/hi/82719649_13742413_6897284.jpg
http://s1.netlogstatic.com/hu/p/hi/82719649_1391348_6897288.jpg
Hitvallásom
http://s1.netlogstatic.com/hu/p/hi/82719649_13954970_6897289.jpg

Ha testvért kaptál
http://s1.netlogstatic.com/hu/p/hi/82719649_9675769_6897298.jpg




         Ölelő karnyújtással Kata


Az életet nem a lélegzetvételek számával mérjük, hanem
 azokkal a pillanatokkal, amikor elakad a lélegzeted.  
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot,
nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj,
s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett!

     A pár sor a mai üzenetem,
 ami holnapra is mindig érvényes!
Ő biztosan marad, én viszont nem!


Lesz a hazám????

 http://hetek.hu/hatter/201207/magyarorszag_elrablasahttp://hetek.hu/hatter/201207/magyarorszag_elrablasa

Sínpárban fut, nézd, az örök tavasz!

Sínpárban fut, nézd, az örök tavasz!
Szerelem útja, ez fölöttébb öröm!
Azt hiszi nem látják olykor, ha falaz!
A boldogság biztonsága ráköszön!

Sínen vannak a dolgok tudja, mégsem
csak egy sín-belügy csupán - mint hisszük!
Összeérhet még párhuzamos éle't,
 és találkozhat végtelennel hitük.

Jaj,kisiklik, vakvágányra térhet majd
 vonat rajtuk robogva; - a keresztnél?
 Átállítja Az a váltót , aki lát, s hall...

s gyermekutas maradhat "fedélzetén"!
De ne legyen ez "búval bélelt"kis dal.
A Jó Végben bízzunk, nem lesz semmi baj.

MYSTY KATA : SZONETTEK

TAVASZSZONETT

Szívekben most áldott Nap tüze lángol,
szomjazó perceket oltanak megint.
Szerelmes légyottra mindenki bátor.
Keresni kell, a hiányt érzed te is.A kék madár álmok tűzfalára száll,
s addig énekel, amíg párjára lel.
Egyetlen álma teljesülhet talán…
Sokat szenvedő a sorsával perel.

Lelke álomszép dalával intonál.
Csók esőben hangja pereg lelkesen,
szóvirágban felsorolja indokát.

Románcokból elege lett rendesen.
Tiszta forrás táplálhatja szerelmét,
Akit szeret, megfogja majd a kezét.

Szívekben most áldott Nap tüze lángol, szomjazó perceket oltanak megint. Szerelmes légyottra mindenki bátor. Keresni kell, a hiányt érzed te is. A kék madár álmok tűzfalára száll, s addig énekel, amíg párjára lel. Egyetlen álma teljesülhet talán… Sokat szenvedő a sorsával perel. Lelke álomszép dalával intonál. Csók esőben hangja pereg lelkesen, szóvirágban felsorolja indokát. Románcokból elege lett rendesen. Tiszta forrás táplálhatja szerelmét, Akit szeret, megfogja majd a kezét. 
https://sites.google.com/site/palyazativ ersek/https://sites.google.com/site/palyazativ ersek/

A Dél-Alföldi Művészeti Kör Pályázati oldala‎ > ‎ARS POETICA PÁLYÁZAT 2013 - INGYENES‎ > ‎

A zsűrizés

Itt követhetitek nyomon a zsűrizés menetét. Sok sikert minden pályázónak!

Aloldalak (2): A zsűrizés első fordulója A zsűrizés második fordulója

A Dél-Alföldi Művészeti Kör Pályázati oldala‎ > ‎ARS POETICA PÁLYÁZAT 2013 - INGYENES‎ > ‎A zsűrizés‎ > ‎

A zsűrizés második fordulója

Az első fordulóban minden zsűritag 5 verset választhatott, melyek tovább jutnak a második fordulóba. Így maximálisan 25 vers lehet majd itt. Persze, ha többen azonos verset választanak, akkor kevesebb. A második fordulóban pontozásos szavazással döntjük el a bekerült versek helyezési sorrendjét. Eddig ezek a versek kerültek biztosan a második fordulóba: Kovács Ágnes, Jagos István Róbert és Marie Marel kiválasztásában. Jávorcsik Sándor Gyök alatt a p. Somogyianziksz Leszbosz (válasz egy ifjú poet-osnak) Lévai Attila Talpas - Lemosva Limmike Onanizáció celtichun Királynő Molnár Jolán Hajnali részegség Mysty Kata : Papírcsíkokba roncsolt sorok M. Laurens Költőnek lenni Fooox Sok szeretettel! (belülről kifelé) janow Kincskereső FIGYELEM, A LISTA MÉG NEM TELJES, VÁRJUK MÉG SZÉCSÉNYI BARBARA ÉS COLLETUS KIVÁLASZTOTT VERSEIT!

Aloldalak (1): A pontozás eredménye

  https://sites.google.com/site/palyazativersek/ars-poetica-palyazat-2013---ingyenes/home/palyamunkak-listaja/palyamunkak-161-170-ig/163-mystynekatika-papircsikokba-roncsolt-sorok

A Dél-Alföldi Művészeti Kör Pályázati oldala‎ > ‎ARS POETICA PÁLYÁZAT 2013 - INGYENES‎ > ‎Pályamunkák listája‎ > ‎Pályamunkák 161-170-ig‎ > ‎

163. mystynekatika Papírcsíkokba roncsolt sorok

Mysty Kata
Papírcsíkokba roncsolt sorok


Az emlék néha csak homályos folt, egy
kifoszlott szűk kabátbélés könyökén .
Gombhiányos, és leszakadt zsebében
tépett papírcsíkokba roncsolt sorok.
Gallérján a zsírfoltkéreg matt hege,
a sorsolló nyeste sebek látlelete.



Tavaszmontázs

Tavaszban is
tavasz van...
égő csoda
malasztban.

A nyarakban is
 a tavaszból
kihajtó ágak
kincsei várnak!

Tavasz dalától
csapongva száll
csalogányok
csipetcsapata.

Tavasz tüze
röppen ki
őszi színek
szárnyain.

Hideg télnek
hava , jege...
tavaszszívnek
nem kellenek!

Ha nem vagy
a Mindenem...
A tavasz is
elpityereg...

Szonettféle

Látszat békém folyamárja simítja
érdes felszínét mindennapi gondnak,
de nyugalmunk aranyát biztosítja,
s csillogó szemed igaz gyöngyét ontja.
Révem békés futamán elvisz habzó
nyugalom , grádicsait fogva kezed
csöndembe csobban bele, mint igaz szó;
Isten hangja, hiszen, csak ez a rendje.
Azóta csodás szívvirágom lettél,
illat maradtál örökkön örökké.
Mert álom voltál, a valóság lettél..
De velem szálltál egekbe fölöttébb...
Szentül meg is fogant igaz vallásunk,
mint a szüzet égi szerelem, - áldunk
szerző: Mysty  Kata

http://www.elokoltok.com/polusban/m/tuma/6517.html?print


http://ehenkorasz.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1207496

A vers számomra egy imádkozási alkalom,
az imában pedig  megvan a vers filingje!

Mysty kata: Nem borzolja szűzi szél

  Mysty Kata
 Nem borzolja szűzi szél


 Alkonyi ég, mondj még mesét,
 nézd lenn a sima víz tükrét,
 nem borzolja szűzi szél...
 Merüljünk együtt bele még,
 csobbanó csöpp majd beszél...
Alkonyi ég, de meseszép!
Magáról mond tündérmesét.
Bíbor báj tűzében az éj...
alant a folyó gyöngyöző
fény nyugalmát szórja szét.


 
A tegnap volt...

A tegnap volt történelem,
miérten hagy
Miérteket!?
Sok igazság,
 - elhallgattatott,
-  szendereg még
sírhalmon.
Tátongó üregekben
múltunk,
nagyon sokan
belehaltunk!
- Nem okultunk!

Hiteltelen
tegnap történelem,
(cserben hagyott
benneteket!)
csak hitelt teremtő:
Hitel terem...

A tegnap volt irodalom,
csendes ösvény, túl sírokon...
Szobor a kitiltott Isten,
éden - öntvényen..
Az erkölcs-oltó birodalom:
csak pusztába kiáltott
szó - tanya,
ahol bezárt megannyi iskola!

Gyermek a térkép előtt,
szemében mételyt motozó
a sötét.
Vaktérképet rajzol keze, s
azon jár az esze:
hogy szabták át a hazát,
csapták arcul lelke templomát;
hamisak érdekjutalmát.
A trianoni bűvös kocka-vetők
hirdetik ma is:"El van vetve a kocka!"
56!- a hatos dobta,
honi dalban lett a kotta!

A gyermek tanul, nincs határ!
Húzza, húzza vonalát,
úgy tudja, átrajzolhatja; mert a
Szeretetnek nincs határa, de
lesz-e jövője, hazája,
s annak, hol lesz Határa?!

 szerző:  Mysty  Kata







  Mysty Kata:  PÁRsorok


Különélnek, ez a napi harc - kudarc;
nem tűrték el egymás különcségeit.
Egyik kutyájához hű, másik hű kutya.
A mai embert az élet megviseli.

Együtt élnek, olykor össztűzben össze
tűznek; - a fiaik miatt megvannak...
A harmadik vár, a szingliség könnyebb,
mégis megviseli az élet harca.

Férje külföldön dolgozik, jól élnek...
Két kisgyerekük az asztmával küzd,
a feleség szörnyen kiborul egyedül.
A mai embert megviseli az élet.

Apa leszázalékolt, műlábakkal jár,
anya munkanélküli, a pénz nem elég.
Tandíjra nem telik, lányuk mit tegyen?!
A mai ember élete ettől kiég.

Mindkettő nyugdíjas, hitelük tetemes,
egymás után jöttek a halálos bajok...
Lányuk munkahelyet hiába keresget,
Az életmegviselt ember csak jajong!

 

Félrevonó muzsikaszó,                                                                                                                               

borban úszó bánatfaló.
Kedvesemet elragadó,
folyton táncba csalogató...
Félre vonó tárogató,
magamból is kiforgató.
Félre vonó citeraszó,
nem lesz itt ma székfoglaló.
Mysty Kata

 

  Mysty Kata
 Nem borzolja szűzi szél


 Alkonyi ég, mondj még mesét,
 nézd lenn a sima víz tükrét,
 nem borzolja szűzi szél...
 Merüljünk együtt bele még,
 csobbanó csöpp majd beszél...
Alkonyi ég, de meseszép!
Magáról mond tündérmesét.
Bíbor báj tűzében az éj...
alant a folyó gyöngyöző
fény nyugalmát szórja szét.

Árpilis 11. A költészet ünnepén

  Mysty Kata: Te Csodagyerek!
      / József A. /



Sorsomat sokszor a sorsodhoz mértem,
megértettelek Téged - Te csodagyerek!
Soha sem fogom föl, hogy miért gyötörtek
öltek, temettek folyton mostoha évek...

Az élet konokul, bitangul; becsapott,
cserben is hagyott, hálátlan is volt hozzád!
Csapásokat mért rád, erősen a végét,
idegsejtjeidbe vitte halálos mérgét.

Hazátlanul egyetemi kiebrudalt,
etted magad, és jártad a haláltáncod!
A szerelem itala kedved csak beásta,
de elméd a gyógyírt benne sem találta.

Szívtelenek között árva, koldus léted,
kegyelemkenyér, amit neked kimértek.
Megmentő segítőd - a munka lett volna -
ami szánalom helyett a gondod megoldja!

Ez a terápia ma is; kincsek kincse volna!!

Nem halni, élni vágytál, alkotni, teremtő
ember, tiszta szívvel, vággyal, szerelemmel!
A költészet szentegyházát építette szíved,
mert az Úr hangja hangolta jövőd s hited.

Szerző válasza:

Csak Költő érthet ily módon Költői szót?

Mysty Kata
Csak a Költő!?


Másképpen néz szobrot a szobrász,
más szemszögből épületet az építész...
Csak Költő érthet ily módon Költői szót?
Ha így érzem - tévednék talán ? Fals az állítás!?
Érzelemvivő tapasztalat, tudat alattit
átállító sorompó Ő, s utakra terelő erő;
képességet könnyeddé transzformáló.
Intuíció vezényli, hogy lehessen kimondó.
Kincset érő megérzése, képet alkotó.
Vérbeli rímfaragó lát igazán bele,
bárki más csak szomjas uszonyát veti be.
Olvasó, az úszni nem tudó, víz színén marad,
amíg költőtárs le, tengere mélye felé kutat.
A ki nem mondott igazság labilitás,
megfojt, kifoszt, elhallgattat, elsorvaszt;
földi pokol díszleteit tündökölni hagyja.
A költő kivételezett, Ő igaz bírája,
pallérozója, alkotója a szépnek s szónak!
A líra nyelvén minden ki - és elmondható.
Halhatatlansága, hiszem, ettől mérvadó.

Mysty Kata: Néma tanítók

s lesznek idővel helyette - versei néma tanítók.

     Nem vagyok költő,
   csak egy amatőr,
     lelkesen verselő...
   Tollal kelő-fekvő,
   könyveket kedvelő,
  gyerekeket nevelő,
  csak magával perelő,
  nyugdíjas verskedvelő.
  - Senkivel nem vetekszik,
sajnos mégis öregszik.
   Kérdez és felel,
     s hátha megfelel...
   Majd helyet cserél:
 - ezzel bizony él-
   s lesznek idővel
   helyette - versei
   néma tanítók.

  

 Mysty Kata: A vers közkincs

Angyali barátja írónak
az olvasó.
A vers közkincs!
Lehet -e más
a befogadó?!
Alkotótárs lesz
és életre kelti
papírsírjából a
el-elhaló gondolatot.
Szomjazó, hát belekóstol,
a forrásra hajlót
megérinti a csobogás.
Pillanat szökell
képzelet rajzolta nyomokon.
Mint varázsige visszhangzik
a sok jóra való szó:
angyali angyalit követ,
és egymáshoz közel
szív érint szívet...
S im' a gazdagság titka;
nem ez vajon a nyitja?

http://www.amatormuveszek.hu/modules.php?name=User_Stories&rop=list_articles&secid=drmisztilajosne&check=ad94df43b23523e0e155dc60cc431dce

http://mystyk-mustrmagvak.blogspot.hu/2013/04/mysty-kata-szonettek.html?spref=fbhttp://mystyk-mustrmagvak.blogspot.hu/2013/04/mysty-kata-szonettek.html?spref=fb

Mysty Kata Verseiből válogatás!

Mysty kata
Ámorakác pirkadat

Föltekintek álmosan, föl az égre; virrad,
és vissza rám fényt fényre csöpögtető csillag!
Feketéllő felhőtincs már sírásra hegyez...
éjjel nyíló rózsa meg szél csókjának enged.

Álmosodva pislákol fentről le sok csillag,
fénycsíkot húz szalagon szekér és elringat.
Csend - esőben zendülve élénk zöld dal fakad,
ámorakác pirkadat meg menten rá' harap.

Mysty Kata
Tavasz - pillanatok


Tegnapi liliomillat kering, dacol,
színével tenger szirtet rajzol valahol.
Barackfa virágzik, s közöttük jár - kel,
a szem improvizál kibomló rózsa bájt.

Táncoló liliom keringője döccen,
'míg színnel tengert rajzolva szálldos.
Barackfa virágra méhecske röppen, kelyhekhez invitál szirmokról röpte.

Mysty Kata
Aranyág dal
Kire vársz, kis madár,
  Megértő társra vágysz ?!
Hívogasd szép daloddal,
s rátalálsz angyaloddal.
Addig is énekelj!
Vidámság fészket lel!
Hangjegyed, s a kottája:
üzenetnek aranyága!

 

 Mysty Kata
Kalitkában

Madarat sose fogtam ,
kalitkában magam voltam
mint rab madár bezártan.
Repülni nagyon vágytam,

Ritkán, ha öröm rám talált,
madarat velem fogatni
bizony könnyen lehetett.
mert szárnyára is vett engemet!

Váratlanul nyílt kalitkám,
talán egy huncut kisgyerek,
egyszer szabadon engedett,
Gyerek mást nem tehet!

Szívmadár

Hallom, hogy dobogja  szívem:
foglár, vagy strázsa egyhelyben,
szuronya kezében és üvölt:
- Ki soha, de soha nem engedem!

Hallom élces hangját, haragját,
Nem tudom, hányszor már!
Minden szava ostorcsapás,
Szívem pitvara rég zárva áll.

Hallom, hogy veri dobra szívem:
a foglár, a strázsa csak veszteg,
szigorú szemében nincs kegyelem,
Kegyetlen! Jottányit sem enged!

Húsvéti Hittel...

Mysty Kata
Jövel Jézus!

Jövel Jézus! Értünk, hogy megértsünk.
Jöjj el ismét közénk, halandókért!
Váltsd ki újra bennünk az ébredést;
Hozzád oly méltó újjászületést!

Lelked zenéje ébressze csak föl
az elszunnyadók hitét, vedd el az
elveszejtőknek vérszomjas kedvét!
Szűnjön már a könyörgő kesergés!

Hajnala nyíljon a megmaradni
akarás és öntudat mámorának!
Légy Uram "emberkovács"; szekercéje
a magyarság szúette keresztjének!
Ámen!

Mzeneysty Kata
A szenvedő Krisztus


A szenvedő Krisztus és feltámadása
Nem ok senkinek a kisajátításra!
Bűneinket magára vállalta, senkire
nem neheztelt, emberfia, Istenné lett;
nem volt sem megosztó, sem pedig gyáva!

Nem szidta, nem is fenyegette sem a
gyilkosokat, sem a magukat hűséges
híveknek mutató szent apostolokat!
A küldetés tudata fölülírt mindent,
ordibáltak fűt-fát, - halni keresztre ment!

Emberként szólt kétségbeeséssel:
˝Én Istenem! - miért hagytál el engemet!˝
Tudatában volt Atyja akaratának,
de pillanatnyi gyengeség megszállta…
Nemes cél; acél-Szent Lelke kiállta!

 
Mysty Kata
Az olajfák hegyén

"Mennyei helyen, ott van a helyem.
Egyedül a csenddel, egyedül Istennel.
Atyám, ha akarod, népedet el nem hagyod;
Te megteheted, a megtorpanókat is vezesd!
Ne a mi akaratunk legyen, csakis a Tied:
- kérem e hegyen."

Angyali erőd új erőt kínál,
izzadó vércseppjeid, s a kínhalál.

"Imádkozzatok szüntelen,
kísértésektől mentesen...
Az ige testté csak akkor válik,
   ha hitben voltotok nem csak áldást áhít!"

Tanít lelked csendje,
gigászi belső erőd és hited,
tanítványok közötti érthető beszéded,
Júdások kísérnek, Péterek fülelnek,
Égiek életedről igazat zenélnek.
Tanításod de olcsó és foszló kalács!
Mégis füleknek semmitmondó "állítás"!
Gúny, szitok, átok mocska , Rád! mily záporozó,
Pusztába kiált a szó...!?Miért  hiábavaló!?

    Az Úr Jézus életét adta értem és érted, hogy ne a jogos büntetés vegyen erőt rajtunk, hanem a kegyelméből életünk legyen, már ha hiszünk az Ő nevében és cselekedjük az akaratát.

Becsüljük meg Jézus áldozatát, akiben nem volt bűn, de bűnné lett értünk.

2Korintusi levél 5,21
"Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne."

Áldott ünnepet és Istenben való tiszta életet!