A titok
Csak egyszer mondd el azt,
csak egyszer mondj el ott...
Egyszer - csak úgy, egy olyan imát,
amit Ő mondott el - a Golgotán.
Egyszer kell, hogy higgy,
hittel, kedvvel vívj...
Egyszer, hogy - elhidd;
aztán tovább vidd!
Értsd, - a titok, - a tiéd!
Félj, de magad ne ítélj!
Éld át léted...
mely lélekben él...
testben véget ér,
de feltámad...
és Benne - újra - él!
*
Boldog titkát már az éj...
leküldte, le, - ide rég.
Arra vár itt minden ép,
kapitulál a sötét.
Bennünk van a kutyavér,
Jót, rosszat hisz, és ígér.
Bűnlakóban a hajlam
angyalszívben hantoltan.
Bennem Élő - él Benned,
vár kéklőn már a fényed.
"Örömem, - az Öröme...
Él itt bennem, én Benne!"
Atya, Fiú, Szentlélek,
haláltól már nem félek,
üdvösségre "beérek".
*
Nincs már nekem semmi titkom;
versbe rejtett pici ikon.
Keresd meg ott, ha akarod,
kezeddel kikaparhatod!
Tudom, mi a titkok titka,
a tudója, nem is ritka...
Egyetlenegy annak nyitja,
szív a szívbe vérrel írja.
Nem kimondott, nem hangos szó,
Érzés, féltés; - de rangos mód.
Közelebb hoz, magához von,
El nem enged, igent mond.
A képmutatás; - hamis ige,
farizeusnak vak hite.
Az igazra is álsággal
vet keresztet - szálkával.
Nincs már nekem semmi titkom,
mind elrejtett verses - ikon.
Keresd meg, meg nem tagadom...
Kezedbe rejtettem-vakon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése