2013. március 13., szerda

Télre tavasz, tavaszra tél...



 

Mysty Kata
Tavasznyitány

Kikelt újra Kikelet,
hallom is hogy csicsereg.

Tavaszra úgy hangolok,
hangvillám is mollban gong.

Szél csendben csak csodálkozik,
fű, fa, virág tollászkodik.

Hő a fokon légtornázik,
fára vajon mitől mászik?

Az illat is szárba szökken,
fénynyelő fűzöld köntösben.




Mysty Kata
Több fényünk lesz napról napra

 2"ütemű nyolcas" változatban

Ne gondoljunk soha rosszra,
a kedvetlenség nem hoz jobbat!
Cseréljük le gondtalanra,
sok pozitív gondolatra.
Sajtóhírben Kiss megy sittre,
kottázzuk át székely viccre!
Több fényünk nő Napról napra,
aranylik már a korona!

Sehonnai a búbánat ,
szomorúság kajla kalap.
Napunk fényét árnyékolja
világ végi hangulata.
Mosoly fakadjon és jókedv,
s mint a homok , gyöngyözzön!
Rügyező fák kacagjanak,
ne gyötörjön világ baja !




 2. változat
Mysty Kata
Több fényünk lesz napról napra

Ne gondoljunk a rosszra, kedvetlenség nem hoz jobbat!
Cseréljük gondtalanra,  kis görbület rendbe hozza .
Sajtóhírben Kiss megy sittre, kottázzuk át székely viccre!
Több fényünk lesz Napról napra, mosollyal telik a  kút vize!

Sehonnai a búbánat , szomorúságunk egy rút kalap.
Napunk fényét árnyékolja világ végi hangulata.
Mosolyt fakasszon a jókedv, s mint homok gyöngyözzön!
Rügyező fa is kacagjon, a világ száz bajával ne gyötörjön  !
 




Mysty Kata
Világra jöttem
március 15.

Kikelet vett ölébe,
hóvirágillattal locsolt,
március hajnalán.

Világra jött drága kincsét
napsugárba pólyálta, s
fényével átölelte .

 Magához ölelve könnyezett.
Sírása Élet könyvébe írt.
Nem voltam kíváncsi,

anyám kínjait nézte
sok kíváncsi... miattam
  a születésem meggyötörte;

Vétlen okozója lettem,
farfekvéssel születtem,
láztól, kíntól gyötörten.

E láztól égve,
semmiből valakivé
 szeretete érlelt.
  Dezső Anna: Téli kép
              
 Mysty Kata
 Tavaszra tél

 Duzzog a fagy, melege van,
Enged a tél, kezében még
nagy a hava; - ez a szava.
Elhinti, és köszönt tavaszt.

Nyomán még nyomát hagyja,
Havat kavar , s pelyhe pottyan.
Irama fogy, ege apad.
Nyoma se lesz, úgy elszalad.

Faggyal köti, tócsák tükrét,
enged a tél, csuhát cserél.
Szevasz! -ra meg, Viszlát-tal int ,
  Minek maradna!?- így legyint.

    Nyomra nyomát, még rányomja,
fogat szánkban kocogtatja.
Lassul tánca, lépés hátra,
nyoma sincsen, köd utána!

Kisüt a nap, korongja lap,
  falon foltját télre tolja.
Tavaszt ringat, száll a hinta,
bölcsője itt ,s lesz otthona..

Mystyk

 



Mysty kata
Ámorakác pirkadat


Föltekintek álmosan, föl az égre; virrad,
és vissza rám fényt fényre csöpögtető csillag!
Feketéllő felhőtincs már sírásra hegyez...
éjjel nyíló rózsa meg szél csókjának enged.

Álmosodva pislákol fentről le sok csillag,
fénycsíkot húz szalagon szekér és elringat.
Csend - esőben zendülve élénk zöld dal fakad,
ámorakác pirkadat meg menten rá' harap.
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése