Lombok alatt
az avaron,
lábam alatt
"vala hon"
motoz a lét...
Lomb hull
hull a takaró
virág beágyazó...
tövisei kaparják,
nedv nedűvel
itatják,
magot bont
ásott nyom...
halom lom;
hallom rohad
a rom...
mélybe vág,
megindul
az élet ár:
halál után
élet vár...
Lombok alatt
az avaron
talpam alatt
ravatalom...
Mysty Kata
Mysty Kata
Őszlevelek
Őszlevelek árvák, félnek.
Nyirkos ágyuk az enyészet.
A föld hátán sírnak sápadt
sárgán, - rajtuk a halál csendje
virraszt. Némán zokog a szél,
a lehulltak felé hajolva simul.
Csak bánatukra figyel. A végső
útról minek is beszéd!?
***
Ősz levele ágról pereg,
nyirok a könnye,
még pityereg.
Élet-halál üzenete,
"Örömhíre?"
-Nehéz hinnem;
kétségeim el kell hintsem.
Mysty kata
Szélcsend
Szélcsend a padokon ül,
körötte zeneszó, fütty.
Kitöröl talányos űrt.
Szélcsend útpadkán fütyül,
keringve porfelleg - tüll
szerelmi láza kisül.
Szélcsend a póznák mögül
kipillant bólint, s köszön,
borozva hanyatt terül.
Szélcsendünk szól emberül,
kormot hány, elfeketül,
víztükör tőle feszül...
Mysty Kata
Mondd ősz...
Jó ez a körforgás neked?
Elkergeted a nyarat,
hogy Te uraljad az eget?!
Ellopod a nap fényét,
és fölperzseld, és díszítsd fák éke?
Kölcsönveszed szivárvány színét,
hogy elkápráztasd tekintetek özönét?!
Szemfényvesztő piktor vagy,
vakon, olykor szájjal is festő...
a mesterfodrászok majmolója,
aki sistergőn sárgára, rikítón
- pirító vörösre színezed át
őszülő lombok tincseit?!
Avartemetőt ácsolsz az elmúlásnak,
díszes temetést
a lombkoporsóba zárt leveleknek?!
Mondd, nem csak ámítás ez?!
Kiszínezed az életet, hogy
a halál is szép legyen?!
Mysty Kata
Őszi égbolt
Fröccsent a füst, s felhőgóca
kegy-jelét őszi égboltra rója.
Domborművén harci jel,
küzdő tömeg letérdel.
Őszi fasor sorfala áll,
megmaradni egyként kiált,
legyen lenn már nyugalom,
békés rend, n-ép-uralom!
Posted by drmisztilajosne
Mysty Kata
Ősz levél
Őszi levél szélben táncol,
játékával elvarázsol,
ritmusát taps kísérgeti,
gyerekhittel elhiteti,
szárnyalását csak tetteti...
Rövid napok elringatnak
pillekönnyű pillanatban,
rá hólepel-tenyér borul;
dermedtsége meghonosul,
fehérre fest tél-konokul.
Mysty Kata : Őszbe hajló ág...
Szél nótáját húzza, húzza,
levél táncát bemutatja.
Zörög , csörög száz levél,
színét szórja szerteszét.
Útnak porát söpri, szórja,
Harmat könnye takarója.
Homályból majd kividul,
őszbe hajló ág virul...
Lombja lebeg, körbe jár,
Muzsikája messze száll.
Komor felhő szundikál,
Álmában les, esik már...
Mysty Kata
Őszi eső
Csepeg, csepeg,
csepereg,
Esik eső,
hűs az est.
Bokor alá,
föld alá
melegével
bújt a nyár.
Fázik, remeg
teste-lelke,
Ember fia
nincs már kertbe'.
Bentről szemléli
a tájat,
Még zöldellő
bokros fákat.
Zörög cseppje
csatornákon,
Visszhangja is
falat ácsol.
Eső mosta
öröm édes
álomba ring,
s merül végleg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése