Mysty Kata: Versek kertje

  Ha írok...
                           Ha írok, szabad vagyok ,
                           mint a madár és szállok ,
                          szállok gondolat nyomán!
                   Aztán landolok egy kis öröm fokán!
                                    Mysty Kata 

 Mysty Kata
Teled

Edzd magad ,
az" eltékozolt élet "
a megmaradt,
- kihajt majd,
"mag a hó alatt"
lábra kap!!
 



Mysty Kata
Versek kertje

Benne évelőket leltem,
mandragóra sikolyát hallottam;
lila hullák virágai, holtan.
Bennük pulzált égő lelkem.

Mysty Kata
Versek kertje

Benne évelőket leltem,
ibolyák szavát hallottam,
lilán - Lillás dalokban
Bennük pulzált égő lelkem.

 Mysty Kata
 Versem útja

 Versem kicsike zöld faággal
 ölében útra kelt. Nagy vágyakozással
 pihenni egy kőre letérdepelt:
 nyomban el is aludt, álmodott
 is talán; s közben friss dal
 szárnyai érintették sután.
 Hirtelen az ágacska kirepült,
 s mint eldobott kő zuhanva földre ült.
 Most esőfelhő hátán ül rügyben fakadtan,
 kis virágszirmaival kelyhe ölében tapadtan.
 Hirtelen dal szárnyán
 velük ringatón, meseszél
 szórt csillogó álomport szerteszét.
 A felébredő vers kereste, csak kereste;
 de az ágacskáját sehol se lelte.
 Helyén - csodák csodája - virágszirom ült,
 vele siklott tova az égi mezőn...
 Tovább és tovább! - együtt a csönddel,
 félelem nélküli boldog örömmel.
 A zene nyitott kapuja várta,
 csakis a zene várhatott rája,
 ott, ahol a szó elül, valahol
 az üveghegyen belül.
 

A  vers

                              gondolat kompozíció,
                              érzelmek librettója,
                              a lélek kiszolgálója,
                              szabdalója, szabadítója,  
                              stílusjegyekkel kombinál,
                              rövid és hosszú léptekkel,
                              halad az élet- zongorán ;
                              hangsúlyos és hangsúlytalan,
                              ütemek a szív dobbanásai,
                              írásjelek az élet- búzavetési;
                              versszakai az Én - templomi,
                              szünete a lélek lélegzetvétele?
                              a Mindenség gondolatjelbe tétele!
 
                                          Mysty Kata           
      

még

                                még nem alszom el..
                              még ébren álmodom
                              még indul egy gondolat...
                             még temetem gondomat...
                  
                              maradj rohanó perc még
                           még nem ittam az élet vizét
                         maradt még bennem álmodás
                            nem kell  még az az áldomás
                                         
                                 még szeretnem kell
                             még szenvedni érdemes   
                                 még remélni lehet
                                 még és még és még
                  
                     
                               még a Biblia nyitogat...
                               Jézus  Vára hívogat...
                               Isten hord a tenyerén
                           nevem sincs az idő kövén
                                         Mysty Kata