Mysty Kata:
Érted tenném
Ha megtehetném....
fák évgyűrűit húznám minden ujjadra,
koronájukba pólyáltan őrizném álmod;
ágak közé rejtve szerelmünk fészkét...
Levélzöldből préselnék gyógyító erőt,
hogy föltámasszam a majdnem halott jövőd,
és beültethessem életfacsemetékkel
lélektemetőd.
Ízület feszület,
fáj és szorít , ami
vértelen.
A csomója csonkja,
mind megduzzadt patak;
- ég velem.
Az erek szűkében,
csaholó vízcseppek
védekeznek.
Menned, folyton járnod
kéne,"folytatni"csak
medrében.
Jaj!- meg ne akadjon
az útja sodra, mert
úgy véged...
Betegen részlet az
életem,nehezen
törlesztem.
Érted tenném
Ha megtehetném....
fák évgyűrűit húznám minden ujjadra,
koronájukba pólyáltan őrizném álmod;
ágak közé rejtve szerelmünk fészkét...
Levélzöldből préselnék gyógyító erőt,
hogy föltámasszam a majdnem halott jövőd,
és beültethessem életfacsemetékkel
lélektemetőd.
„Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól." (Példabeszédek 23:16)
Mysty Kata
Az öröm hangjai
Vihánc felhők megpihennek,
engem kicsit ölbe vesznek.
Holdmosolyban megfürdetnek,
csillagcsókkal dédelgetnek.
Integetek, Nap is szeret.
Tüzet rakok, égek, vagyok.
Szikrát vetek el Bennetek,
lángmadárrá így legyetek!
Hírnökként majd fütyüljetek,
Csendtől meg feléledjetek...
Örömdalban ébredjetek!
engem kicsit ölbe vesznek.
Holdmosolyban megfürdetnek,
csillagcsókkal dédelgetnek.
Integetek, Nap is szeret.
Tüzet rakok, égek, vagyok.
Szikrát vetek el Bennetek,
lángmadárrá így legyetek!
Hírnökként majd fütyüljetek,
Csendtől meg feléledjetek...
Örömdalban ébredjetek!
„Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti” (Példabeszédek 20:5).
Mysty Kata:
Mentőszáguldás
Korcsosított kor
kínja szül torzszülötté engem, s téged is,
újra meg újra.
Akit szeretsz sem tudja, miért nyomja
le bánat súlya.
Túlsózza szó, s forrongó indulat habzik
mozdulatban.
Hangerőt srófol hír, hívás, hallgatás...
Még szívhang sem igazít helyre tán, csak
mentőszáguldás.
Korcsosított kor
kínja szül torzszülötté engem, s téged is,
újra meg újra.
Akit szeretsz sem tudja, miért nyomja
le bánat súlya.
Túlsózza szó, s forrongó indulat habzik
mozdulatban.
Hangerőt srófol hír, hívás, hallgatás...
Még szívhang sem igazít helyre tán, csak
mentőszáguldás.
DE nem mindig megmentő ez a száguldás!
Bevezető tréningkörei a végső", "mentő" száguldásnak .
Betegen
Ízület feszület,
fáj és szorít , ami
vértelen.
A csomója csonkja,
mind megduzzadt patak;
- ég velem.
Az erek szűkében,
csaholó vízcseppek
védekeznek.
Menned, folyton járnod
kéne,"folytatni"csak
medrében.
Jaj!- meg ne akadjon
az útja sodra, mert
úgy véged...
Betegen részlet az
életem,nehezen
törlesztem.
