Kurtyán Kitti: Nyíradony, Északkelet-Magyarország
A Magyar Parnasszus "Szülőföldem" pályázatának II. helyezettje
Szívem csücske, kicsi ország,
Északkelet-Magyarország.
Itt élek én Nyíradonyban,
Békességben, boldogságban.
Ide kötnek gyökereim,
Itt élnek rokonaim.
Ide húz a szívem vissza,
El nem hagyom soha, soha.
Három tornyos városka,
Járok én a templomba.
Iskolám is egyházi,
Fala között sok a házi.
Tanulok is szorgalmasan,
Az osztályfőnök hajthatatlan.
Foci, verseny, tudáspróba,
Járok én is a néptáncra.
Pávakörünk messze híres,
Negyven éve ékes, míves.
Versenyzünk mi szakadatlan,
Guthi-erdőnk, mint a katlan
Tele van sok állattal,
Őzzel, fürjjel, dámszarvassal.
Sokszor jönnek vadászok,
Sok is már a trófeájuk.
Ezen térség messze híres,
Szülőföldem nekem kedves.
Isten áldd meg városom,
Hisz’ ez lesz az én „fátyolom”.
Gúthi erdő
A
Dél-Nyírség északi részén terül el a nagy kiterjedésű Gúthi-erdő,
amely észak felől szinte körbe öleli Nyíracsádot és Nyíradonyt is
határolja. Különleges természeti érték, jelenleg az Alföld legnagyobb
egybefüggő erdeje, ahol nemcsak a ritkaságszámba menő növénytársulások
és gazdag állatállomány, de a kellemes klimatikus viszonyok miatt is
érdemes ellátogatni.
Az itt elejtett dámbikák trófeái a
világranglista első, második és hetedik helyét birtokolják az első
tízből. Ez az egyetlen vadászterület a világon, amely már kétszer
érdemelte ki a C.I.C. (Nemzetközi Vadvédelmi Tanács) Edmond Blanc
díját. Ez köszönhető a két világrekordnak is, de legfőképpen az itt
folyó munkát, a vadgazdálkodás, környezetvédelem, természetvédelem
összehangolását tisztelték meg vele. Ezen kívül 2005 óta a Nyírségből
több, mint száz éve kihalt nyírfajd visszatelepítési kísérletet is
folytatnak. A négy vadászterületünkön összesen 2760 ha vadaskert van
gím, dám és vaddisznó vadászati lehetőséggel. A terület 1997 óta a
világ részére megőrzendő kincs, a dámállomány génmegőrzése miatt
különleges rendeltetésű.
A nyíracsádi erdőrészletben idős
pusztai tölgyes néhány magyar nőszirommal, gazdag páfrányos vegetáció (
erdei pajzsika, tölgyespáfrány, édesgyökerű páfrány, aranyos fodorka,
fekete fodorka) található.
A holló állomány is enyhe emelkedést
mutat, 1984-ben fészkelt először újra a Gúthi erdőben. A nyuszt egyik
biztos előfordulása a Gúthi erdő.Valószínűleg a mókus alföldi
terjeszkedését követi, mivel az természetes tápláléka.
Az ősi
gyöngyvirágos tölgyest idézik a védett növények, mint tavaszi
csillagvirág, debreceni csormolya, kontyvirág, odvas- és ujjas keltike,
sárga gyűszűvirág és a fokozottan védett magyar nőszirom. Előforduló
fontosabb védett fajok: az egyhajúvirág és a tarka sáfrány. A ragadozó
madarak közül megemlíthetjük az egerész ölyvet, galambász héját vagy a
magas fajszámú denevér populációt.
Jelentős botanikai értéket
képvisel a Tamásipusztán található kocsányos tölgy. Törzskerülete 500
cm, magassága mintegy 25 m, kora 250 év. Ugyancsak Tamásipusztán
található a város másik védett fája, a 150 cm törzskörméretű 23-25
méter magas, több mint 100 éves ostorfa. Mindkét növény tudományos
megfigyelés alatt áll.
Az erdőn átvágva a 13. századból ránk maradt templomromot is megtekinthetjük.
http://www.youtube.com/watch?v=uNvhb66ZJzQ
Gúthi-erdő
Nyíracsádtól
északra terül el Alföldünk legnagyobb egybefüggő erdőtömbje:
Külső-Gúth erdeje. Noha jelentős részét már akácra cserélték, néhányat
láthatunk még a hajdani nyírségi tölgyerdők szép, öreg állományaiból.
Ezek az öreg tölgyesek az akácosokénál nagyságrendekkel gazdagabb
madárvilágot, és sokszínűbb növényvilágot rejtenek. A természeti
értékek mellett egy jelentős kultúrtörténeti emléket is
megtekinthetünk: az erdőtömböt átszelő út mentén egy Árpád-kori
templom vörös téglás romjai omladoznak. A terület vadállományáról is
nevezetes, különösen híres párját ritkítóan erős dámvad-populációja. A
védett területrész kiterjedése 345 hektár.
Az
öreg tölgyesekben két jellemző orchideát figyelhetünk meg. A kétlevelű
sarkvirág (Platanthera bifolia) nyelv alakú, fényes leveleket, és
fehér vagy zöldesfehér, laza fürtös, illatos virágot növeszt. A barnás
színű, korhadéklakó madárfészek (Neottia nidus-avis) gyökérzetének
alakjáról kapta a nevét. Fiatalabb tölgyesekben találkozhatunk egy
harmadik orchideával, a zöldessárgás vagy ibolyás virágszínű
széleslevelű nőszőfűvel (Epipactis helleborine).
http://www.hnp.hu/78-912.php
A
vidék legnagyobb fészkelő madara a fokozottan védett, rejtett életmódú
fekete gólya (Ciconia nigra). 3-5 fiókáját évről évre rendszeresen
használt fészkében neveli. A leggyakoribb ragadozó madár a barnás
színű, jellegzetes hangú egerészölyv (Buteo buteo), a lekerekített
szárnyú, kendermagos mintájú héjából (Accipiter gentilis) sokkal
kevesebb fészkel. A Gúthi-erdő jellemző énekesmadarai között
említhetjük az odúlakó örvös légykapót (Ficedula albicollis), a
lombkoronában bujkáló sisegő füzikét (Phylloscopus sibilatrix), vagy a
nagy termetű, nyávogó hangú fekete harkályt (Drypocopus martius), de az
éjfekete hollók (Corvus corax) közül is több pár fészkel itt.
A
terület élővilágát itt is nagymértékben veszélyeztetik az invazív
növények, különösen a kései meggy, mely robbanásszerűen szaporodik.
Árnyékolásával egyik első számú ellensége a pusztai tölgyesek értékes
fajokban bővelkedő aljnövényzetének.
A
nap folyamán Hutóczki László, a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének
ágazatvezetője kalauzolta őket. A fiatalok sok érdekességgel
találkoztak: a program során láttak különféle növényeket, a többi
között védett kocsányos tölgyeseket, megnéztek vadföldeket, és
természetesen tájékozódtak a társaság erdő- és vadgazdálkodási
tevékenységéről is.
A rendezvény szorosan kapcsolódott ahhoz az
akciótervhez, amelyet az erdészet munkatársai dolgoztak ki azért, hogy
„közelebb vigyék” az erdőt az emberekhez. Ennek részeként például a
környékbeli településeken - Nyíradonyban, Nyíracsádon, Nyírmártonfalván
és Nyírlugoson – élő fiatalok számára szeptemberben „bőgési” tábort
szervezünk, októberben nyílt napot tartunk felső tagozatos diákoknak és
közreműködünk a Madarak és fák napi programok lebonyolításában is –
adott rövid betekintést a tervekbe Szalacsi Árpád, a NYÍRERDŐ Zrt.
vezérigazgatója.
Nyíracsád, Nyíradony – HAON – Föld alatt
lévő kincsek, titkos alagútrendszerek, mocsárba menekülő betyárok,
pozitív energiát sugárzó szentély az erdő közepén lévő templomromn
Ilyen, és ehhez hasonló legendát övezik a
Nyíracsád és
Nyíradony között lévő XIII. századi templom romját, amely a gúthi-erdő mélyén fekszik, és egyszerűen csak
Pusztatemplomnak nevezik. Maga a rom annak a templomnak a maradványa, amely egykoron a Nagygút nevű,
Árpád-kori falunak volt a román stílusú temploma.
Számos legenda terjed a templomról
Egy
legenda szerint ehhez a helyhez egy alagút vezetett, amely arra
szolgált, hogy a tatárjárás idején ide menekültek a környékbeli
településekről. Az alagútról többféle feljegyzés is említést tesz, de az
nem derült ki, hogy pontosan hova, és honnan ered a földalatti
rendszer. Egyik állítás szerint a nyíracsádi templomhoz vezetett, egy
másik feltételezés szerint viszont a nyíradonyi templomhoz, vagy a
főtérhez lehetett eljutni a több kilométer hosszú járaton.
Szóbeszéd
az is, hogy a mostani gúthi-erdő helyén mocsárvilág volt, és ez
tökéletes búvóhelyet biztosított a betyárok részére. Állítólag voltak
betyárok, akik a templomhoz menekültek a titkos alagúton keresztül, és
így a csendőrök sosem találták meg őket. A mendemondák közé tartozik az
is, hogy volt egy olyan kút Nyíracsád-Asszonyrész közelében, amely egy
pincét rejtett magában, és ahova csaknem tíz betyár is elbújhatott.
Szó esik még is arról, hogy a híres Rózsa Sándor,
Nyíracsádon
egy Zrínyi utcai házban bújt el, és a tetőt megbontva „lógott” meg a
csendőrök elől. Öccse pedig Rózsa Imre, a település környékén lett
eltemetve.
Gyógyító energiája van a Pusztatemplomnak
Szájhagyomány
szerint terjed az legenda is, hogy a templom harangja a környéken van
elásva, míg egy másik azt állítja, hogy az a templom belsejében,
egyszerűen a földbe süllyedt. 1865-ben keltezett egy leírás, miszerint a
Pusztatemplom környéke fel van túrva, és
kincsvadászok lepték el a környéket, akik a leölt, vagy az elüldözött
papok kincsei után kutakodtak. Arról már nem tesz említést a feljegyzés,
hogy sikerrel jártak-e Indiana Jones elődei
Állítólag a templom
szentélyénél, hozzáértőknek olyan energiát sikerült bemérniük, amely az
emberi szervezetre pozitív hatással van. Sokan ezért gyógyulni járnak
ide. Az ezoterikus tudománnyal foglalkozó szakértők szerint a keleti
népek képesek voltak felismerni a sugárzó helyeket. Őseink keletről
érkeztek, és elképzelhető az, hogy ezen okok miatt építették ide a
templomot.
dámszarvasok üzekedése (barcogás)
Keczán Petra: Ide születtem…
Ide születtem, itt nevelkedek,
Itt élem életem, itt cseperedek.
Nyelved ízét érzem, napjaim boldogok,
Te általad mindig mosolygok.
Oltalom vagy nekem, védőm, angyalom,
Életem bölcsője, szerencsém, nyugodalom.
Minden hozzád köt: apám, anyám,
Szavak, az első lépések, Isten felé fohászok, kérések.
Intelmek, szabályok, virágok, állatok,
Ízek, illatok, s minden, amit eddig láttatok.
Mezők, erdők, folyók, emberek,
S minden, ami kellemes.
Öröm, fájdalom, bánat, boldogság,
Isten éltessen kedves Magyarország!
Nyíradony és Gút
A
település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség volt. Adony és a
szomszédos Guth nevű település az írott forrásoktanúsága szerint már a
11. században lakott volt. Az árpádkori Guthkeled nemzetség első
Szabolcs megyei szálláshelye volt e két település. Guth ebben az időben
földvárral is rendelkezett, s e vár közelében, Adonyban a letelepedett
lakosság monostort épített.
Tanyi Lilla Hanna: Az erdő közepén
Guthi-erdő közepén
kicsiny ház áll, itt élek én.
Minden reggel, mikor kinézek,
házunk előtt őzek legelésznek.
Ha hangomat meghallják,
nagy szemeikkel néznek rám.
Dámok koronáikat magasra emelik,
barcogó hangjukkal a fiatal bikákat
gyors futásra késztetik.
Zendül az erdő, rezzen a falevél,
lapul a kisnyúl, a bagoly aludni tér,
madárhangtól hangos a környék,
e pillanatban minden bánatom elvész.
A távolban puska dörren.
Egy róka erre szalad éppen.
Kölykeit a vad rengeteg rejti,
Kolostorunk romjait körülöleli.
Nyugalom, szeretet, egészség és béke,
Áldás szálljon az erdő közepére.
Mystyk
