A napnak láza

Felszökött a Napnak láza,
lázba hozta szélnek lánya...
lázgörbéjén zongorázik,
aranyláza  félre csábít,
lázba hozza, sose tágít.
Láztól arany fénye kábít,
aranylázban mindhalálig.
A lázbahozta éj se fázik,
lázas útján talicskázik,
aranyásókkal komázik,
S ha kocsmázik, nem lármázik.
hűsítő harmatra vágyik,
lázkezelést titkon áhít.
Lázas napok égő vágyat
lángoló színekbe vájnak.




Mysty Kata
Hevül zenében - zártan

Törékeny-ág lelkek acél-keménnyé edzettek,
mert léleknek szélmalma, olthatatlan vágy hajtja,
érleli, mint szőlőszem magját napnak sugára .
Kegyelem kagylóba zárja, féltések rejtekén
hevül zenében - zártan, heves szívdobbanásban.

   Aki gyermeknek megmarad...

1.
Kehely létben örökzöld a gyermeki álom,
Szent Szerelem igéjével szövetkezik,szól,
termővé tevő hittel életigenlést ölt...
lélegzet - eke, röpte formátlan test-öröm.
Új formát nyerő a gyermeknek megmaradt,
 s belül magként rejtőző mindig, mert isteni;
2.

Örökzöld minden gyermeki álom,
Kehely létben szűzi szerelem
igéjének sejtszövete,
tápágy, s a mégsem számkivetett
termővé tevő hite tölti el.
Életigen az útikönyv,
lélegzetvétel-ere; folyam.
Röpte; formátlan test-öröm.
Egy új formát rendjén visszanyerő,
s a belül gyermeknek megmaradt
magként lényegbe rejtőző
mindig, mert így igaz isteni.

Mysty Kata

Mysty Kata
Dúdoló csillagok

  Zenétől áradó meleg nyári esték,
Mintha csakis kedvemet keresnék.
Álom-hegedűjén a csönd is húzza...
A vonójának soha sincsen nyugta!

Hallgasd csak hosszan-figyelve e zenét ?
Tercel, versel megannyi énekbeszéd!
Tücsök, bogár; csodabogár megérint,
E dallam senkinek fülét nem sérti.

Hang-ár szűrődik be alig nyitott ajtón,
sok szúnyoghálón, és sok nyílászárón.
Éjjeli köd is spirállá kerekedik,
Az én szememre is álom ereszkedik.

Nem halkul,  elringat a zenebona,
Sötétséget rajzol át fényorgona.
Szabad madár zenész - karzat szózata.
Dúdoló csillagok bújnak hangokba.



        Korábbi változat...
 
Muzsikát árasztó meleg nyári esték,
Mintha mind az én kedvem keresné.
Álom-hegedűjén a csönd húzza, húzza...
Vonójának már soha nincs nyugta!

Hallgattad hosszasan-figyelve e zenét ?
Tercel, versel  megannyi énekbeszéd!
Tücsök, bogár; - csodabogár megérint.
E dallam senki fülét sem sérti.

Hang-ár szűrődik be alig nyitott ajtón,
sok szúnyoghálón, sok nyílászárón.
Éji köd tőle spirálba kerekedik,
Szememre lassan álom ereszkedik.

Nem halkul, lebeg a zenebona,
Sötétség - rajzolta  fényorgona.
Szabadon száll zenész - kar szózata.
Dúdoló csillagok bújnak hangokba.