2012. szeptember 30., vasárnap

Versemben élek - a Természettel

 Mysty Kata:
                                                                              Víz

                                                                 Szeretem a vizet, amely
                                                                      a partot mossa,
                                                                kékesszürke színét, amely
                                                                      az arcot, a szemet
                                                                a bájt is kibontja. Fodrain
                                                                       elzongorázza
                                                                  a békét, partra küldi
                                                                      nyugtató erejét. 
                                                                  
                     
   MystyKata:

 Hajnal                           


Álomba ringatta magát
a sápadt hold,
S a csillagok nyomában
lassacskán pihenni elvonult.

Udvarából Hold-anyó
még egyszer integet,
a Naphimnuszt dúdolva, táncot
is lejtve, a pirkadat lépeget.

Virradat! Simogasd arcát
a koránkelőknek!
Vidd frissességed harcát
az életmezőknek!

Hozz víg szelekkel
kedvitató vályút...
Hadd kortyolgassa
ébredező álmunk!


          MystyKata: Alkony
                                         
Végére jár már a nap percmutatója,
Tüzes gömb szakad fáradtan a folyóba.
Bíborvörös lampionját maga mögött hagyja,
Temetői csöndben vár zsarátja hantja.
Komor szürkület fátylat húz rá menten,
Palástjában megnyugodva bíborvörös "kelyhek!"
Légi buborékok halk éji zenét kérnek,
Tűzcsiholó manócskák is pihenni térnek.



misztilajosné

2012.15. 10.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése