Esik
Felhőkből csurranédeni lehelet fátyla;
Szeretem , ha esik...
ahogy a csend
eltávolodik;
Közeledünk csupa-könny
ablakunk felé.
Zendül záporos-zene,
s csobogó cseppek
folyamán ébred
a nyugalom nüansznyi
izgalma bennünk .
Megcsillan a régi fény,
mosolyodban fürdök,s
nem hallom, hogy sír
a csendes csobogás.
Elillan a perc, a pergő
eső dallamán megáll.
Visszatér a csend, és
szemedben mintha
újra cseperegne .
szerző: Mysty Kata
Mysty Kata
Idő_járás
Viharmadarak
felhőfricskái,
bodros villámcsapások,
dörrenő - durranó
hangár haragja fenn ...
Suhintanak istennyilák,
pengék fennek, fennen
fészkelődnek...
Arcél , mint harctér
az emberi ábra....
Éles szablya :
az Idő ítél, járása
mentén
szabja ki ítéletét...
misztik........................................mystyk