2015. szeptember 8., kedd
2015. augusztus 27., csütörtök
2015. június 17., szerda
Ikrek - VERSEK
Forrás: http://www.tradicio.org/libridivini/dhammapada.htm
I.
Iker-versek
1.a
A szándék minden dolognak az indítéka, lényege.
Azt, aki gonosz szándékkal teszi tettét, szólja szavát,
nyomon követi szenvedés, mint igavonót a kerék.
1.b
A szándék minden dolognak az indítéka, lényege.
Azt, aki igaz szándékkal teszi tettét, szólja szavát,
nyomon követi boldogság, mint árnyéka a lépkedőt.
2.a
Megszenved a tetteiért ideát,
s megszenved értük majd odaát
a gonosztevő, ha pokolra zuhan,
s jajgathat: "Óh, miért tettem ezt!"
2.b
Örvendhet a tetteiért ideát,
s örvendhet értük majd odaát,
aki jót tesz, mert az égbe kerül,
s boldog lesz: "Helyesen tettem ezt!"
3.a
Mint a rosszul fedett házat elárasztja a zivatar,
a fegyelmezetlen lelket elárasztja a szenvedély.
3.b
Mint a jól befedett házat zivatar nem árasztja el,
a jól fegyelmezett lelket nem önti el a szenvedély.
4.a Iparkodjék a restek közt, az alvók közt éber legyen,
mindet maga mögött hagyva, mint paripa a rossz gebét.
4.b Törekvésével lett Indra az istenek között király.
A törekvés dicséretes, ám a restség szégyenletes.
5.a
A szívben rejlő, testetlen, magános, szálló gondolat
megkötése a Kísértő hálójából kiszabadít.
5. b
A gondolatain nem úr, az Igaz Tant nem ismerő,
hitében ingatag férfi a bölcsességhez nem jut el.
I.
Iker-versek
1.a
A szándék minden dolognak az indítéka, lényege.
Azt, aki gonosz szándékkal teszi tettét, szólja szavát,
nyomon követi szenvedés, mint igavonót a kerék.
1.b
A szándék minden dolognak az indítéka, lényege.
Azt, aki igaz szándékkal teszi tettét, szólja szavát,
nyomon követi boldogság, mint árnyéka a lépkedőt.
2.a
Megszenved a tetteiért ideát,
s megszenved értük majd odaát
a gonosztevő, ha pokolra zuhan,
s jajgathat: "Óh, miért tettem ezt!"
2.b
Örvendhet a tetteiért ideát,
s örvendhet értük majd odaát,
aki jót tesz, mert az égbe kerül,
s boldog lesz: "Helyesen tettem ezt!"
3.a
Mint a rosszul fedett házat elárasztja a zivatar,
a fegyelmezetlen lelket elárasztja a szenvedély.
3.b
Mint a jól befedett házat zivatar nem árasztja el,
a jól fegyelmezett lelket nem önti el a szenvedély.
4.a Iparkodjék a restek közt, az alvók közt éber legyen,
mindet maga mögött hagyva, mint paripa a rossz gebét.
4.b Törekvésével lett Indra az istenek között király.
A törekvés dicséretes, ám a restség szégyenletes.
5.a
A szívben rejlő, testetlen, magános, szálló gondolat
megkötése a Kísértő hálójából kiszabadít.
5. b
A gondolatain nem úr, az Igaz Tant nem ismerő,
hitében ingatag férfi a bölcsességhez nem jut el.
2015. április 19., vasárnap
MystyKata: /Dr,Dranitz Erzsébet/ Egy mosolyban
Mysty Kata: Egy mosolyban
Ha egyedül nehéz,
ha nincs ki veled beszél,
ha sietnek el' osonva tőled,
ha az idő tétlen
gyalogol...
Egy mosolyban ott vagyok én!
Ha hited lankadt,
ha Isten lelke halkabb,
ha tőled sietve távoznak
a gondok...
Egy mosolyban ott leszek én!
Ha a kedved emel,
ha látóvá tett a Remény,
ha a jóság benned...
zenél...
Egy mosolyban ott voltam én!
ha nincs ki veled beszél,
ha sietnek el' osonva tőled,
ha az idő tétlen
gyalogol...
Egy mosolyban ott vagyok én!
Ha hited lankadt,
ha Isten lelke halkabb,
ha tőled sietve távoznak
a gondok...
Egy mosolyban ott leszek én!
Ha a kedved emel,
ha látóvá tett a Remény,
ha a jóság benned...
zenél...
Egy mosolyban ott voltam én!
2015. április 9., csütörtök
Hála "Adók!"
új vált.
Kék nefelejcs!Kék nefelejcs!
Engem "Dadám"el ne felejts..!
Annyi rossz fát tettem tűzre;
hogy kivert a hideg tőle...
Szépen kérlek gyere értem;
most verjél el kérlek szépen!
Elmarad most a bántó szó...
egyik sem lesz - fölkavaró;
Kézcsók kézcsókra hív ó,
temetve, mi múló kínt adó!
A köszönet hálás szava
ez minden szívem vágya ma:
- csakis hála, hála, hála;
- míg ide nem ér halála(om)

Mysty Kata
Hála…
Kék nefelejcs!
Kék nefelejcs!
Engem ˝Dadám˝
el ne felejts…!
Annyi rossz fát
tettem tűzre;
hogy kivert a
hideg tőle…
Szépen kérlek
gyere értem;
most verjél el
kérlek szépen!
Minden ˝bántó˝ szó,
bátorító ma nekem.
Kézcsókkal üzenem,
temetve mind, hiszem.
A köszönet szava
szívem minden vágya:
csakis hála, hála, hála;
- míg ide nem ér halála(m).
********************
Kék nefelejcs!Kék nefelejcs!
Engem "Dadám"el ne felejts..!
Annyi rossz fát tettem tűzre;
hogy kivert a hideg tőle...
Szépen kérlek gyere értem;
most verjél el kérlek szépen!
Elmarad most a bántó szó...
egyik sem lesz - fölkavaró;
Kézcsók kézcsókra hív ó,
temetve, mi múló kínt adó!
A köszönet hálás szava
ez minden szívem vágya ma:
- csakis hála, hála, hála;
- míg ide nem ér halála(om)

Mysty Kata
Hála…
Kék nefelejcs!
Kék nefelejcs!
Engem ˝Dadám˝
el ne felejts…!
Annyi rossz fát
tettem tűzre;
hogy kivert a
hideg tőle…
Szépen kérlek
gyere értem;
most verjél el
kérlek szépen!
Minden ˝bántó˝ szó,
bátorító ma nekem.
Kézcsókkal üzenem,
temetve mind, hiszem.
A köszönet szava
szívem minden vágya:
csakis hála, hála, hála;
- míg ide nem ér halála(m).
********************
A bátor bátorítás
nem csupán önámítás.
Legyőzi önmagát a rossz,
és így a Jót fogja szaván!
nem csupán önámítás.
Legyőzi önmagát a rossz,
és így a Jót fogja szaván!
A bátor bátorítás
nem csak önámítás?
Legyőzi önmagát a rossz,
A jóval a gonosz rokon!?
Bátor - e a bátorító,
nem hiábavaló-e
a csorbát kiküszöbölni...
A gonoszt jóval orvosolni?!
Mysty Kata: Bátorítás
nem csak önámítás?
Legyőzi önmagát a rossz,
A jóval a gonosz rokon!?
Bátor - e a bátorító,
nem hiábavaló-e
a csorbát kiküszöbölni...
A gonoszt jóval orvosolni?!
Mysty Kata: Bátorítás
2015. március 12., csütörtök
A világ leghosszabb távirata...
A világ leghosszabb távirata...
188 000 szót tartalmaz,
evangéliumok: , az Apostolok cselekedeteinek és a Rómaiakhoz írt levélnek " részletei.
Vajon miért a Biblia mind a mai napig a legnagyobb példányszámban forgalmazott könyv? Egyszerű oka van: minden más könyvet mi olvasunk –
„De én nem sokat értek a Bibliából, amikor olvasom” – mondod. Nem vagy ezzel egyedül, sokan mondják ugyanezt. De van lehetőség arra, hogy másként legyen. F. B. Meyer, a történelem egyik legnagyobb bibliatanítója írta: „Ne úgy olvasd a Bibliát, mint egy újságot, hanem úgy, mint egy szerelmeslevelet! Ha a mennyei gyümölcs egy fürtje kezed ügyében csüng, szedd le!
Ha egy ígéret áll előtted, mint egy kitöltetlen csekk, menj, és váltsd be!
Ha egy imádságot találsz leírva, lődd ki, mint egy tollas nyílvesszőt vágyakozásod íjából!”
Miért térünk vissza mindig a Bibliához? Mert olyan világban élünk, ahol a bizalom hiánycikk, Isten ígéreteiből viszont egyetlen egy sem „veszett el”, nem hagyott minket cserben (ld. 1Királyok 8:56).
188 000 szót tartalmaz,
evangéliumok: , az Apostolok cselekedeteinek és a Rómaiakhoz írt levélnek " részletei.
Vajon miért a Biblia mind a mai napig a legnagyobb példányszámban forgalmazott könyv? Egyszerű oka van: minden más könyvet mi olvasunk –
„De én nem sokat értek a Bibliából, amikor olvasom” – mondod. Nem vagy ezzel egyedül, sokan mondják ugyanezt. De van lehetőség arra, hogy másként legyen. F. B. Meyer, a történelem egyik legnagyobb bibliatanítója írta: „Ne úgy olvasd a Bibliát, mint egy újságot, hanem úgy, mint egy szerelmeslevelet! Ha a mennyei gyümölcs egy fürtje kezed ügyében csüng, szedd le!
Ha egy ígéret áll előtted, mint egy kitöltetlen csekk, menj, és váltsd be!
Ha egy imádságot találsz leírva, lődd ki, mint egy tollas nyílvesszőt vágyakozásod íjából!”
Miért térünk vissza mindig a Bibliához? Mert olyan világban élünk, ahol a bizalom hiánycikk, Isten ígéreteiből viszont egyetlen egy sem „veszett el”, nem hagyott minket cserben (ld. 1Királyok 8:56).
2015. január 18., vasárnap
Felkészülni , elkészülni!
Myst Kata: Az Írás
Az Írás, ha szent, - kedves,
Kedved lehet,
lesz is Tőle életkedved...
Melengeted, - szeretheted...
Kezébe leteheted
csorbult "cserépedényedet"...
Benne új élet nevet,
ápoltabb sem lehet,
mert kezed összeteszed.
Lelkedet berendezed,
így indulásra kész létedet
nem fényezheted.
Mysty Kata
Az alkotásban
Az alkotásban Te is ott vagy alkotó,
a múltad jelenbe átívelő pillanata,
és egy jövő felé vetett,
settenkedő pillantás foglya.
Gondolatod mérlege,
emléked visszhangja,
álmod könnyű
és nehéz-mélybe tett léptei...
a lélek szemedre szálló pirkadata
és az alkony feléd leereszkedő lassú szárnya...
keringve száll aztán a világ körvonatán,
vissza jegyet már nem váltva...
Mysty Kata
Tükörbe
Néztél-e tükörbe ma,
Láttad is benne magad!?
Az Írás, ha szent, - kedves,
Kedved lehet,
lesz is Tőle életkedved...
Melengeted, - szeretheted...
Kezébe leteheted
csorbult "cserépedényedet"...
Benne új élet nevet,
ápoltabb sem lehet,
mert kezed összeteszed.
Lelkedet berendezed,
így indulásra kész létedet
nem fényezheted.
Mysty Kata
Az alkotásban
Az alkotásban Te is ott vagy alkotó,
a múltad jelenbe átívelő pillanata,
és egy jövő felé vetett,
settenkedő pillantás foglya.
Gondolatod mérlege,
emléked visszhangja,
álmod könnyű
és nehéz-mélybe tett léptei...
a lélek szemedre szálló pirkadata
és az alkony feléd leereszkedő lassú szárnya...
keringve száll aztán a világ körvonatán,
vissza jegyet már nem váltva...
Mysty Kata
Tükörbe
Néztél-e tükörbe ma,
Láttad is benne magad!?
Ha magadba nézel,
Engem is megérte(sz)l...
Így többet érsz el,
sőt feléred ésszel...
Ne félvállról, félsz-szel...
Tedd szembesüléssel!
Mert a gyáva és félszeg...
Lyukas garast sem ér!
Mint lopott, hamis ékszer...
Fényed árnyaddal sem ér fel!
Engem is megérte(sz)l...
Így többet érsz el,
sőt feléred ésszel...
Ne félvállról, félsz-szel...
Tedd szembesüléssel!
Mert a gyáva és félszeg...
Lyukas garast sem ér!
Mint lopott, hamis ékszer...
Fényed árnyaddal sem ér fel!
2014. november 24., hétfő
Mysty Kata: Legszebb szó a harangszó
Szól az harang, vár az Úr...
eljön Ő is, leborul...
Mysty Kata
Legszebb szó a harangszó
Legszebb szó, a harangszó,
Úgy érzed, az égből szól.
Lelked mélyen átható.
Amit üzen, hallható...
új álmokat álmodón,
szent tüzeket csiholón...
eljön Ő is, leborul...
Mysty Kata
Legszebb szó a harangszó
Legszebb szó, a harangszó,
Úgy érzed, az égből szól.
Lelked mélyen átható.
Amit üzen, hallható...
új álmokat álmodón,
szent tüzeket csiholón...
Mennyből angyalt rajzoló,
szép hangzatos magyar szó,
Anyánk hangján visszhangzó,
mint hárfa, pánsíp olyan jó!
Hozzám hajol, hozzád ér,
aprószentről dalt idéz...
Atyánk szavát hallató,
s egy hozzá szóló meghívó!
Legszebb szó, a harangszó,
az életre biztató.
Vele égi hárfa - szól :
harangjáték, - kékre kék...
arany szólam égbe kél.
Benned cseng-bong, ott zenél,
Giling-galang dala Fény.
szép hangzatos magyar szó,
Anyánk hangján visszhangzó,
mint hárfa, pánsíp olyan jó!
Hozzám hajol, hozzád ér,
aprószentről dalt idéz...
Atyánk szavát hallató,
s egy hozzá szóló meghívó!
Legszebb szó, a harangszó,
az életre biztató.
Vele égi hárfa - szól :
harangjáték, - kékre kék...
arany szólam égbe kél.
Benned cseng-bong, ott zenél,
Giling-galang dala Fény.
2014. november 20., csütörtök
Kapuk...
Mysty Kata
Kapuk
Nyíljatok ki kapuk, a gyermekek előtt!
Nyíljatok meg bátorítón és engedőn!
Mindenhol és rögvest táruljatok mind ki,
ne tétovázzon előttetek már senki!
Induljon, menjen, meg tétova se álljon,
nehogy egy másvalakire tétlen várjon...
Vissza ne húzza álnok, hamis szeretet,
engedjünk csak felnőni minden gyermeket!
A "hiába" kapunyitás oly aggasztó,
- bátorságodon múlhat az ennivalód...
Lesz-e betevőd, vagy felkopik az állad,
s majd a kapuzárás is lenyomja vállad!?
Mysty Kata
Vallomás
Szívetek dobog most bennem...
Lehet még valamit tennem!?
A régvolt gyerekben sebek...
nyitva van mind - még sem ereszt!
Meggyógyulok tele hittel:
mint versben a "kereszt" - rímel,
a ritmusban ring "Hiszekegy"...
Egyek vagytok , egy velem!
Vallomás
Szívetek dobog most bennem...
Lehet még valamit tennem!?
A régvolt gyerekben sebek...
nyitva van mind - még sem ereszt!
Meggyógyulok tele hittel:
mint versben a "kereszt" - rímel,
a ritmusban ring "Hiszekegy"...
Egyek vagytok , egy velem!
2014. október 2., csütörtök
Őszi versek
Mysty Kata
Őszlevelek
Őszlevelek árvák, félnek.
Nyirkos ágyuk az enyészet.
A föld hátán csak sírnak, sírnak...
Sápadt sárgán rajtuk a halál
csendje virraszt.
Némán zokog a szél,
s a lehulltak fölé hajol,
rájuk simul csendben.
A bánatukra figyel.
A végső útról minek
is a beszéd!?
Mysty kata
Az ősz dala
1.
Vándorszivárványt fest
az ősz piktora :
szín , pompa , mandala...
2.
szín , pompa , mandala -
elmúlást feledtet ősz dala...
3.
elmúlást feledtet az ősz dala ,
őszülő halánték; kántor-dalnoka ...
4.
őszülő halánték kántor - dalnoka ,
hallod - mint énekel szirének kara !?
5.
érzed illatát a földnek, szaga motoz
lenn a haldokló levélnek...
6.
hűs hervadás tündöklő pompája,
szemfényvesztő csel :
az élet múlása...
Ősz levele ágról pereg,
Könnye nyirok, - miért pityereg?
Élet-halál üzenete; -"Örömhírben?"
- Nehéz hinnem; - kétségeim el ne hintsem.
Lépj be az őszbe...
Kacagj a Napba,
foglald aranyba…
Lépj be az őszbe,
"félszed" legyőzve…Lesd meg a ravaszt,
Várd ki a tavaszt!
Madár dala száll
szíved kalapál…
Várj ott egy vadra,
szerelemmagra.
Várj csak egy magra…
szerelem-vadra!
Lépj az őszbe, bújj köpenyébe!
Lesd a ravaszt, várd a tavaszt!
Állj a fa alá, szíved kalapál...
Várj egy vadra, szerelemmagra.
Várj egy magra... szerelem-vadra!
Az őszünktől... félek.
Támaszod, a széked,
és ha kell - vétked vagyok,
nem a rangod!
Szítom még haragod?
Van még bizalom...
Sok tavaszt itt hagyok,
s a teledben megfagyok...
Nyaramnak így vége,
az őszünktől úgy félek.
Hiszem, hogy túlélek
bántást, nagyot!
- Bár kicsit belehalok,
de, amit kapok,
- jóként, - a jóért vállalom.
Dehogy fájlalom,
- büszke ártalom...
Erről szól dalom!
Mindig ezt ringatom,
-hisz bölcső a karom,
pedig nem akarom!
Az élet ígéret,
és nem balítélet!
Mysty Kata
Őszlevelek
Őszlevelek árvák, félnek.
Nyirkos ágyuk az enyészet.
A föld hátán csak sírnak, sírnak...
Rajtuk a halál csendje virraszt.
Sápadt sárgák a lehulltak...
Némán zokogó szél föléjük hajol,
rájuk simul. Csak bánatukra figyel.
A végső útról minek is beszéd!?
Őszlevelek
Őszlevelek árvák, félnek.
Nyirkos ágyuk az enyészet.
A föld hátán csak sírnak, sírnak...
Rajtuk a halál csendje virraszt.
Sápadt sárgák a lehulltak...
Némán zokogó szél föléjük hajol,
rájuk simul. Csak bánatukra figyel.
A végső útról minek is beszéd!?
2014. augusztus 26., kedd
Múzsák és szerelmek: Karinthy Frigyes
Egész irodalmunkban ő a leghíresebb, legnépszerűbb, a legtöbbször
olvasott, idézett, emlegetett humorista - holott tulajdonképpen
filozófus volt.
Karinthy Frigyes (1887 - 1938)
„A humor a teljes igazság” - jegyezte fel Karinthy. Később, az Ascher
Oszkár által megtalált, utolsó noteszába a következő keserű sorokat
írta: „Úgy használnak engem, mint a krumplit Európában - virágomat és
gyümölcsömet (humor és vicc) tépik, a gyökérgumót (filozófiámat)
eldobják.” Karinthy Frigyes egész életében a nagy mű, az enciklopédia
megalkotására készült. Az utókor úgy látja, hogy maradandót mégis az
apró, a látszólag mellékes, a kényszerből született művekkel alkotott,
kitágítva a magyar nyelv ábrázolási, megjelenítési lehetőségeit.
Szerelem!
Mielőtt megülnők halotti torát, vagy négertáncot járnók sírja fölött...
Szerelem!
Mi az?
Tizenkét kötetben talán lehet rá felelni. De egy mondatban - meghatározni?
A tudomány szótárában ahonnan a meghatározások születnek, nem szerepel ez a szó. A tudomány vágyról beszél és vonzalomról. De mindenki tudja, hogy más dolog valamit szeretni, más dolog vágyni rá.
Szeretni - ez valami egészben magyarázhatatlan, magátál értetődő érzés, olyan, mint a posztulátumok a geometriában.
Vágyni - megszüntetni valamit, azzal, hogy magamévá teszem.
Fontos az, hogy e kettőnek semmi köze egymáshoz egyébként.
A szerelemben esik össze a kettő, mintahogy víz lesz az oxigénből és a hidrogénből, anélkül, hogy hidrogén és oxigén bármiben is hasonlítanának egymáshoz, vagy ami lesz belőle: a vízhez.
Vegyület és nem keverék. A magyar nyelv zsenialitása (más nyelv nem ismeri e szabatos megkülönböztetést) szeretetnek nevezi az összetevők egyikét, az eredményt, más szóval; szerelemnek..
Szerelmesnek lenni tehát annyit jelent, hogy szeretem azt, akire vágyok és vágyom arra, akit szeretek. Ha szeretek valakit, de nem vágyom rá, az nem szerelem és nem szerelem az se, ha vágyok valakire, de nem szeretem. Oxigén nem víz és a hidrogén sem víz, csak a kettő együtt. S amilyen nevetséges, tudákos nagyképűség víz helyett hákettőót mondani, épp olyan nevetséges a szerelem «lényegé»-t akár a vágyban, akár a szeretetben keresni, lévén a szerelem «lényege» nem vágy és nem is idealizálás és nem epedés és nem nyavalygás s nem holdvilág és udvarlás és szenvedés - lévén a szerelem lényege az, hogy két ember vággyal szereti egymást, szerelmesek egymásba, amihez nem kell se korszellem, se alkalmas körülmények, még költészet se kell, csak az élet élésének az a bizonyos lehetősége, amelynek hőfokánál két különböző elem, vágy és szeretet, egymással egyesül.
Nem érnek rá szerelmesnek lenni? Mintha azt mondanád: nem érnek rá születni vagy meghalni.
----
uveNincs divatban a szerelem?
A te dolgod, költő, nem az, hogy ezt megállapítsd, hanem hogy újra divatba hozd.
Úgy, ahogy van. Az egészet, nem alkatrészeit. A szerelem alkatrészei, külön-külön ártalmas mérgek lehetnek, - ki merészelne ezeknek hatásáról ítélni a szerelem fölött? Strindberg és Wedekind csakˇa vágyat mutatták meg belőle. A vágy, magában, éget és pusztít - de éppenúgy tönkre sorvaszt, elgyengít és megpuhít a ködös ábrándozás, wertherkedés, sótlan és vértelen «gyengédség» lélekkeresés.
Ne mindig csak epedésről - ne mindig csak önfeláldozásról, ne mindig csak féltékenységről.
Ki mondta nektek, hagy a szerelem szenvedés, azért, mert szenvedést találtatok a holt szerelem boncolása közben?
Hullát boncoltatok.
Pályakezdetének fő vonásai
Karinthy
Frigyes 1887. június 25-én született Budapesten. Édesapja, Karinthy
József gyári tisztviselő. A család meglehetősen nehéz körülmények között
élt, zilált anyagi viszonyok szorítójában. Karinthy József bohémiára
hajlamos ember volt; fürge szellem, filozófiában, irodalomban járatos.
Frigyes Budapesten végezte iskoláit, az ötödik kerületi állami főreálban, illetve a Wesselényi utcai polgáriban. Érettségi után a műegyetemre iratkozik be, de vizsgáinak nyomát nem találjuk. Fiatalon, szinte gyerekfővel kezdett írni: naplót vezetett, melyet rajzokkal illusztrált; majd hosszabb műve is megjelenik: Nászutazás a föld középpontja felé címmel a Magyar Képesvilág című lapban, 1902 végén, tizenöt éves korában. Néhány zsengéjét leszámítva, rendszeresen 1906-tól publikál, számos lapban, így Az Ujságban, a Budapesti Naplóban, a Borsszem Jankó című szatirikus vicclapban, majd a háború kitörése idején a Budapesti Hirlapban.
1906 táján kerül kapcsolatba Kosztolányival; szövetségük egyetemista barátságnak indult. Karinthy, mint egyik önéletrajzi feljegyzésében olvashatjuk, Négyesy László stilisztikai szemináriumait is látogatta, önálló dolgozatként Reviczkyről szóló tanulmányát olvasta fel.
Roppant termékeny újságíró volt. Verseivel és novelláival a Nyugatban jelentkezett: a folyóiratnak haláláig munkatársa maradt, s e nagyszerű műhely első nemzedékének nagyjaihoz számított.
Első komoly sikerét az előbb lapokban közzétett, majd kötetben először 1912-ben megjelent Így írtok ti irodalmi paródiáival aratta. Pályájának természetes indulása volt az irodalmi karikatúra. Az irodalom lehetőségei érdekelték: hogyan írnak az írók és hányféle módon lehet írni. Paródia sorozata voltaképpen az irodalom lehetséges formáinak végigpróbálása és leleplezése - írta róla Babits. Az Így írtok ti a pályakezdés szempontjából az irodalom iránt forduló érdeklődést jelzi. A társadalom egy bizonyos - jobbára polgári rétege - kíváncsisággal figyelte a művészeti közéletnek azt a felbolydulását, melyet a Nyugat megjelenése s új írónemzedékének feltűnése kavart. Ady feltűnése, híre még a kevésbé tájékozottakban is elültette azt az érzést, hogy itt irodalmon túli jelenségek törnek fel, s az új, elátkozott (ráadásul nem is politikai programmal dolgozó) magyar irodalom: valószínű előfutárja {358.} Magyarország megkésett, de most már nem sokáig halasztható, szociális átalakulásának (Ady).
Az irodalomnak ez a közérzet adott új és eddig nem ismert fontosságot - harc folyt a betűk világán belül, egy konzervatív és megújhodást áhító áramlat között. Az Így írtok ti jelentősége és sikerének titka: hogy az érdeklődés tárgyát, az irodalmat meghitt közelségbe hozta, mint létező s fontos jelenséget tárgyalta, stíluskérdéseket állított középpontba.
A stílus pedig áruló jel volt abban az irodalmi közéletben, mely - Ady szavával - nem csupán politikai programmal dolgozott. Sokak számára ez volt a látható és tetten érhető különbség a konzervativizmus és az új között.
Az irodalom mint téma: felfedezés és állásfoglalás volt. S amellett, mint Babits megfigyelte, lehetőséget adott egy fiatal írónak műfajok és stílusok próbájára is. Karinthy élményvilága nem volt elsődlegesen valóságihletű: gondolat-rendszerek, filozófiák, a logikum segítségével kikövetkeztetett helyzetek termékenyítették meg fantáziáját. Az egész jelenségben volt valami elvont és kísérletszerű - állapította meg írói természetéről Kardos László. Munkásságára jellemző ... valami matematikai egyetemesség és a környező tapasztalati világtól függetlenedni törekvő filozóf humanitás, de ami legmélyebb írói izgalmainak, szemléleti vívódásainak a mélyén, szelleme termékeny magjában lappang, az éppenséggel arra a társadalomtörténeti pillanatra vall, amely a Karinthy-művek szülőágya volt.
A társadalomtörténeti pillanat Karinthy számára a Nyugat mozgalmával egyidőben jelentkező s annak részeként is kibomló intellektuális megújhodás volt. A gondolat és a gondolkodás becse növekedett meg: és a logika, a természettudomány helyet követelt a szépirodalmon belül is. A Nyugat mozgalom szellemi vezetői, bármily aforisztikusan gondolkodtak: nagy szenvedéllyel művelték a filozófiát. .........................................................................................................
1912-ben, az Így írtok ti évében már két novellás kötete, egy apró szösszeneteket tartalmazó cikkgyűjteménye s egy csokorra való humoreszkje jelenik meg (Esik a hó, Ballada a néma férfiakról, Együgyű lexikon, Görbe tükör); a kötetek között mintha műfajt is váltana, s egyetlen esztendő összefoglaló termésében jelezné, milyen sokirányú és gazdag, változatos és többrétű lesz a pályája.
Karinthy az első, igazi humorista a huszadik század magyar irodalmában - ez feltűnésének harmadik jelentősége. S abban az értelemben, hogy számára {359.} a humor látásmód, alapállás, szemlélet: a groteszk minden munkájában jelen van.
A humoreszkek népszerűségét, a paródiák kelendőségét a századvég készítette elő. Megannyi író kirándult a humor birodalmába - s volt, akinél már jelentős helyet is foglalt el az életműben, így Ambrus Zoltánnál, Heltainál, a fiatal, kortársnak számítható Molnár Ferencnél. Náluk azonban a humoreszk - bármennyit írtak is és bármilyen minőségben - egyetlen szólam maradt a sok közül. Karinthy - már az első Görbe tükör megjelenése idején - a gondolat kifejező eszközévé emelte a humort; irodalmi rangot adott ennek a szemléletmódnak. Jelentkezése megváltoztatta azt a paradox helyzetet, hogy kiváló íróinknál a humor művelése maradt a periférián, s csak a jelentékteleneknél kerülhetett az életmű középpontjába (pl. Lovászy Károlynál
„Csakhogy az ő irodalmi torzképei egyáltalán nem mókák. Bírálatok ezek egytől egyig, álarcos vagy álruhás bírálatok, a bírálatok legnemesebb fajtájából valók: az alkotást nem fogalmakkal és elméletekkel jellemzik, hanem érzékileg és érzékletesen…. Ő a szó hétköznapi értelmében sohasem „utánoz”: nem egy regényt vagy egy verset figuráz ki, hanem az egész mű, az egész művészet velejét. Akkor sem ez a végcélja. Bohókás szövegében, akár jó a jó versekben, mindig kiszökken egy részlet, mely mintegy vezérdallama mondanivalójának, s valahova messzebbre mutat. Ez a részlet jelképpé válik. Elgondolkoztat bennünket, és megdöbbent. Leleplez valamit, amit addig nem láttunk ennyire világosan. Torzképeit oly alaposan átgondolja, oly keményen építi föl és szerkeszti meg, hogy végül - elolvasásuk után is - távlat nyílik elénk, mintha magasban jártunk volna, és kilátótoronyból néztünk volna le a lapályra.” (Kosztolányi Dezső)
Forrás: http://www.vers.hu/evfordulos-koltok/karinthy-frigyes/karinthy-frigyes-eletm Munkássága:
1912-ben látványosan tört be az irodalomba. Megjelent az Esik a hó, feltűnést keltve biológiai-kórbonctani naturalizmusával, a Ballada a néma férfiakról című két novelláskötete, az Együgyű lexikon és a Görbe tükör humoreszkgyűjteménye és az Így írtok ti. Szatirikus bírálatokat írt, és egyedülálló komikus szó- és formakincset alakított ki, forradalmasítva a humor, a szatíra művészetét.
1910-ben kezdődött idillje Judik Etellel, a színésznőt férje haragja elől 1912-ben Berlinbe szöktette; 1913-ban kötöttek házasságot, 1914-ben születte meg fiúk, Gábor
A háború kitörése fokozta pacifizmusát, s Grimasz 1914 című kötetében az elsők között tiltakozott ellene. Az Utazás Faremidóba 1915 című szatirikus fantasztikus gulliveriádája és a Holnap reggel 1916 című drámája is háborúellenes motívumokat tartalmaz. Aforizmába fogalmazta világnézetének lényegét: „A háború ellentéte nem a béke, hanem az eszmék forradalma.” E szellemben jelent meg 1918-ban Krisztus és Barrabás című kötete, szatirikus publicisztikájának csúcsa. A polgári forradalmat helyeselte, a proletárdiktatúrát nem.
1918-ban a spanyolnátha áldozataként harminckét éves korában meghalt felesége. A tragédia után visszavonult a közélettől. Naplójegyzetei szörnyű fájdalomról tanúskodnak: „Úgy érzem, agyamban daganat képződött” - írta le a baljós szavakat 1918. október 28-án. A politikai fordulatok is meggyötörték, a kommün bukása után kipellengérezte a fehérterror ideológiáját, s ettől kezdve jobbról is, balról is támadták.
1920-ban feleségül vette a nála hat évvel fiatalabb, korábban orvosi tanulmányokat folytató Böhm Arankát, aki - Judik Etelhez hasonlóan - Karinthy miatt vált el előző férjétől. 1921-ben született meg gyermekük, Ferenc.
Karinthyné Böhm Aranka A húszas-harmincas években létezett azonban olyan női társulás is, amely a környék alapján szerveződött. Egymás közelében lakó barátnők, hol férjükkel, hol barátjukkal, aktuális udvarlójukkal az új értelmiségi központ körzetében ütötték fel tanyájukat. A Lágymányos újmódi vidéke volt ez, már nem a patinás, régi Buda, hanem rohamosan fejlődő, a város szívéhez közeli negyed. Itt élt Böhm Aranka és barátnőinek köre: Klug Böske, egy futballbíró neje, Kondor Lívia és Guthi Erzsi, a népszerű színpadi szerző, humorista Guthi Soma lánya, aki később Devecseriné Guthi Erzsébet néven megírta emlékezéseit, s nem mellesleg Devecseri Gábor édesanyja is volt. Az ideggyógyásznak készülő Böhm Aranka, Karinthy második felesége zajos társasági életet élt. „Nagy házat vitt”, ahogy akkoriban mondták, a takarékosság és előrelátás fogalmát enyhén szólva mellőzte. A lakás, mint afféle városi menedékház, szinte szakadatlanul, még késő éjjel is üzemelt, a legváratlanabb vendégek sem jöhettek rosszkor.
Aranka
temperamentumos, erős egyéniség lévén, cseppet sem tűrt beleszólást
életvitelébe. Nyílt titok volt, hogy udvarlókat tart, köztük az egyik
leghosszabb, legmélyebb kapcsolata Déry Tiborral alakult ki. (Szerelmük
hajnalán randevúztak Cecil mama egyik esti fogadásán is.) A barátnők és
azok barátai természetesen mindent tudtak, Aranka gyakran panaszkodásba
rejtette kérkedését, férje féltékenységét. Máig megfejthetetlen
feladvány, vajon annyi vita, veszekedés, félrelépés mellett mi tartotta
össze Karinthyt és Arankát, az állandósult csetepaték ellenére miért nem
hagyták ott egymást?
Anélkül, hogy a rejtélyre egyáltalán megkísérelnénk a választ, az ügy bonyolultságát illusztrálandó, érdemes figyelembe venni azt a játékos példát, melyet Devecseri Gábor jegyzett fel, s amely legalább részben segít megérteni két ember minden érzelmi válságot átvészelő, különös összetartozását. A könyvsikert jelentő Így írtok ti mintájára az író felesége nemegyszer rögtönzött a Karinthy-házban amolyan élő karikatúrát, paródia-előadást.
Dobozokkal és zuhogó zászlókkal
Temessetek el: katona voltam.
Ifjú hajam ázik a vérben –
Fekszem dacosan és kiraboltan.
Lélekkel, kit viadalba küldtél
Hadúr: – hadakoztam imetten –
De jöttek rám orvul, testtel és hússal:
Lélek voltam, verekedtem.
Hússal fojtottak, testtel gyömöszöltek
Szememre térdeltek, összetiportak –
Gyilkosom kemény, nevető száját
Borzongva láttam még lenni bibornak.
Didergő lelkem nem bírta tovább,
Torkomba szorult bele holtan –
Lukat törtem a fejemen át
Benyúltam érte és kiraboltam.
/Szerelmi öngyilkosság/
Karinthy Frigyes (1887 - 1938)
Szerelem!
Mielőtt megülnők halotti torát, vagy négertáncot járnók sírja fölött...
Szerelem!
Mi az?
Tizenkét kötetben talán lehet rá felelni. De egy mondatban - meghatározni?
A tudomány szótárában ahonnan a meghatározások születnek, nem szerepel ez a szó. A tudomány vágyról beszél és vonzalomról. De mindenki tudja, hogy más dolog valamit szeretni, más dolog vágyni rá.
Szeretni - ez valami egészben magyarázhatatlan, magátál értetődő érzés, olyan, mint a posztulátumok a geometriában.
Vágyni - megszüntetni valamit, azzal, hogy magamévá teszem.
Fontos az, hogy e kettőnek semmi köze egymáshoz egyébként.
A szerelemben esik össze a kettő, mintahogy víz lesz az oxigénből és a hidrogénből, anélkül, hogy hidrogén és oxigén bármiben is hasonlítanának egymáshoz, vagy ami lesz belőle: a vízhez.
Vegyület és nem keverék. A magyar nyelv zsenialitása (más nyelv nem ismeri e szabatos megkülönböztetést) szeretetnek nevezi az összetevők egyikét, az eredményt, más szóval; szerelemnek..
Szerelmesnek lenni tehát annyit jelent, hogy szeretem azt, akire vágyok és vágyom arra, akit szeretek. Ha szeretek valakit, de nem vágyom rá, az nem szerelem és nem szerelem az se, ha vágyok valakire, de nem szeretem. Oxigén nem víz és a hidrogén sem víz, csak a kettő együtt. S amilyen nevetséges, tudákos nagyképűség víz helyett hákettőót mondani, épp olyan nevetséges a szerelem «lényegé»-t akár a vágyban, akár a szeretetben keresni, lévén a szerelem «lényege» nem vágy és nem is idealizálás és nem epedés és nem nyavalygás s nem holdvilág és udvarlás és szenvedés - lévén a szerelem lényege az, hogy két ember vággyal szereti egymást, szerelmesek egymásba, amihez nem kell se korszellem, se alkalmas körülmények, még költészet se kell, csak az élet élésének az a bizonyos lehetősége, amelynek hőfokánál két különböző elem, vágy és szeretet, egymással egyesül.
Nem érnek rá szerelmesnek lenni? Mintha azt mondanád: nem érnek rá születni vagy meghalni.
----
uveNincs divatban a szerelem?
A te dolgod, költő, nem az, hogy ezt megállapítsd, hanem hogy újra divatba hozd.
Úgy, ahogy van. Az egészet, nem alkatrészeit. A szerelem alkatrészei, külön-külön ártalmas mérgek lehetnek, - ki merészelne ezeknek hatásáról ítélni a szerelem fölött? Strindberg és Wedekind csakˇa vágyat mutatták meg belőle. A vágy, magában, éget és pusztít - de éppenúgy tönkre sorvaszt, elgyengít és megpuhít a ködös ábrándozás, wertherkedés, sótlan és vértelen «gyengédség» lélekkeresés.
Ne mindig csak epedésről - ne mindig csak önfeláldozásról, ne mindig csak féltékenységről.
Ki mondta nektek, hagy a szerelem szenvedés, azért, mert szenvedést találtatok a holt szerelem boncolása közben?
Hullát boncoltatok.
Pályakezdetének fő vonásai
Frigyes Budapesten végezte iskoláit, az ötödik kerületi állami főreálban, illetve a Wesselényi utcai polgáriban. Érettségi után a műegyetemre iratkozik be, de vizsgáinak nyomát nem találjuk. Fiatalon, szinte gyerekfővel kezdett írni: naplót vezetett, melyet rajzokkal illusztrált; majd hosszabb műve is megjelenik: Nászutazás a föld középpontja felé címmel a Magyar Képesvilág című lapban, 1902 végén, tizenöt éves korában. Néhány zsengéjét leszámítva, rendszeresen 1906-tól publikál, számos lapban, így Az Ujságban, a Budapesti Naplóban, a Borsszem Jankó című szatirikus vicclapban, majd a háború kitörése idején a Budapesti Hirlapban.
1906 táján kerül kapcsolatba Kosztolányival; szövetségük egyetemista barátságnak indult. Karinthy, mint egyik önéletrajzi feljegyzésében olvashatjuk, Négyesy László stilisztikai szemináriumait is látogatta, önálló dolgozatként Reviczkyről szóló tanulmányát olvasta fel.
Roppant termékeny újságíró volt. Verseivel és novelláival a Nyugatban jelentkezett: a folyóiratnak haláláig munkatársa maradt, s e nagyszerű műhely első nemzedékének nagyjaihoz számított.
Első komoly sikerét az előbb lapokban közzétett, majd kötetben először 1912-ben megjelent Így írtok ti irodalmi paródiáival aratta. Pályájának természetes indulása volt az irodalmi karikatúra. Az irodalom lehetőségei érdekelték: hogyan írnak az írók és hányféle módon lehet írni. Paródia sorozata voltaképpen az irodalom lehetséges formáinak végigpróbálása és leleplezése - írta róla Babits. Az Így írtok ti a pályakezdés szempontjából az irodalom iránt forduló érdeklődést jelzi. A társadalom egy bizonyos - jobbára polgári rétege - kíváncsisággal figyelte a művészeti közéletnek azt a felbolydulását, melyet a Nyugat megjelenése s új írónemzedékének feltűnése kavart. Ady feltűnése, híre még a kevésbé tájékozottakban is elültette azt az érzést, hogy itt irodalmon túli jelenségek törnek fel, s az új, elátkozott (ráadásul nem is politikai programmal dolgozó) magyar irodalom: valószínű előfutárja {358.} Magyarország megkésett, de most már nem sokáig halasztható, szociális átalakulásának (Ady).
Az irodalomnak ez a közérzet adott új és eddig nem ismert fontosságot - harc folyt a betűk világán belül, egy konzervatív és megújhodást áhító áramlat között. Az Így írtok ti jelentősége és sikerének titka: hogy az érdeklődés tárgyát, az irodalmat meghitt közelségbe hozta, mint létező s fontos jelenséget tárgyalta, stíluskérdéseket állított középpontba.
A stílus pedig áruló jel volt abban az irodalmi közéletben, mely - Ady szavával - nem csupán politikai programmal dolgozott. Sokak számára ez volt a látható és tetten érhető különbség a konzervativizmus és az új között.
Az irodalom mint téma: felfedezés és állásfoglalás volt. S amellett, mint Babits megfigyelte, lehetőséget adott egy fiatal írónak műfajok és stílusok próbájára is. Karinthy élményvilága nem volt elsődlegesen valóságihletű: gondolat-rendszerek, filozófiák, a logikum segítségével kikövetkeztetett helyzetek termékenyítették meg fantáziáját. Az egész jelenségben volt valami elvont és kísérletszerű - állapította meg írói természetéről Kardos László. Munkásságára jellemző ... valami matematikai egyetemesség és a környező tapasztalati világtól függetlenedni törekvő filozóf humanitás, de ami legmélyebb írói izgalmainak, szemléleti vívódásainak a mélyén, szelleme termékeny magjában lappang, az éppenséggel arra a társadalomtörténeti pillanatra vall, amely a Karinthy-művek szülőágya volt.
A társadalomtörténeti pillanat Karinthy számára a Nyugat mozgalmával egyidőben jelentkező s annak részeként is kibomló intellektuális megújhodás volt. A gondolat és a gondolkodás becse növekedett meg: és a logika, a természettudomány helyet követelt a szépirodalmon belül is. A Nyugat mozgalom szellemi vezetői, bármily aforisztikusan gondolkodtak: nagy szenvedéllyel művelték a filozófiát. .........................................................................................................
1912-ben, az Így írtok ti évében már két novellás kötete, egy apró szösszeneteket tartalmazó cikkgyűjteménye s egy csokorra való humoreszkje jelenik meg (Esik a hó, Ballada a néma férfiakról, Együgyű lexikon, Görbe tükör); a kötetek között mintha műfajt is váltana, s egyetlen esztendő összefoglaló termésében jelezné, milyen sokirányú és gazdag, változatos és többrétű lesz a pályája.
Karinthy az első, igazi humorista a huszadik század magyar irodalmában - ez feltűnésének harmadik jelentősége. S abban az értelemben, hogy számára {359.} a humor látásmód, alapállás, szemlélet: a groteszk minden munkájában jelen van.
A humoreszkek népszerűségét, a paródiák kelendőségét a századvég készítette elő. Megannyi író kirándult a humor birodalmába - s volt, akinél már jelentős helyet is foglalt el az életműben, így Ambrus Zoltánnál, Heltainál, a fiatal, kortársnak számítható Molnár Ferencnél. Náluk azonban a humoreszk - bármennyit írtak is és bármilyen minőségben - egyetlen szólam maradt a sok közül. Karinthy - már az első Görbe tükör megjelenése idején - a gondolat kifejező eszközévé emelte a humort; irodalmi rangot adott ennek a szemléletmódnak. Jelentkezése megváltoztatta azt a paradox helyzetet, hogy kiváló íróinknál a humor művelése maradt a periférián, s csak a jelentékteleneknél kerülhetett az életmű középpontjába (pl. Lovászy Károlynál
„Csakhogy az ő irodalmi torzképei egyáltalán nem mókák. Bírálatok ezek egytől egyig, álarcos vagy álruhás bírálatok, a bírálatok legnemesebb fajtájából valók: az alkotást nem fogalmakkal és elméletekkel jellemzik, hanem érzékileg és érzékletesen…. Ő a szó hétköznapi értelmében sohasem „utánoz”: nem egy regényt vagy egy verset figuráz ki, hanem az egész mű, az egész művészet velejét. Akkor sem ez a végcélja. Bohókás szövegében, akár jó a jó versekben, mindig kiszökken egy részlet, mely mintegy vezérdallama mondanivalójának, s valahova messzebbre mutat. Ez a részlet jelképpé válik. Elgondolkoztat bennünket, és megdöbbent. Leleplez valamit, amit addig nem láttunk ennyire világosan. Torzképeit oly alaposan átgondolja, oly keményen építi föl és szerkeszti meg, hogy végül - elolvasásuk után is - távlat nyílik elénk, mintha magasban jártunk volna, és kilátótoronyból néztünk volna le a lapályra.” (Kosztolányi Dezső)
Forrás: http://www.vers.hu/evfordulos-koltok/karinthy-frigyes/karinthy-frigyes-eletm Munkássága:
1912-ben látványosan tört be az irodalomba. Megjelent az Esik a hó, feltűnést keltve biológiai-kórbonctani naturalizmusával, a Ballada a néma férfiakról című két novelláskötete, az Együgyű lexikon és a Görbe tükör humoreszkgyűjteménye és az Így írtok ti. Szatirikus bírálatokat írt, és egyedülálló komikus szó- és formakincset alakított ki, forradalmasítva a humor, a szatíra művészetét.
1910-ben kezdődött idillje Judik Etellel, a színésznőt férje haragja elől 1912-ben Berlinbe szöktette; 1913-ban kötöttek házasságot, 1914-ben születte meg fiúk, Gábor
A háború kitörése fokozta pacifizmusát, s Grimasz 1914 című kötetében az elsők között tiltakozott ellene. Az Utazás Faremidóba 1915 című szatirikus fantasztikus gulliveriádája és a Holnap reggel 1916 című drámája is háborúellenes motívumokat tartalmaz. Aforizmába fogalmazta világnézetének lényegét: „A háború ellentéte nem a béke, hanem az eszmék forradalma.” E szellemben jelent meg 1918-ban Krisztus és Barrabás című kötete, szatirikus publicisztikájának csúcsa. A polgári forradalmat helyeselte, a proletárdiktatúrát nem.
1918-ban a spanyolnátha áldozataként harminckét éves korában meghalt felesége. A tragédia után visszavonult a közélettől. Naplójegyzetei szörnyű fájdalomról tanúskodnak: „Úgy érzem, agyamban daganat képződött” - írta le a baljós szavakat 1918. október 28-án. A politikai fordulatok is meggyötörték, a kommün bukása után kipellengérezte a fehérterror ideológiáját, s ettől kezdve jobbról is, balról is támadták.
1920-ban feleségül vette a nála hat évvel fiatalabb, korábban orvosi tanulmányokat folytató Böhm Arankát, aki - Judik Etelhez hasonlóan - Karinthy miatt vált el előző férjétől. 1921-ben született meg gyermekük, Ferenc.
Karinthyné Böhm Aranka A húszas-harmincas években létezett azonban olyan női társulás is, amely a környék alapján szerveződött. Egymás közelében lakó barátnők, hol férjükkel, hol barátjukkal, aktuális udvarlójukkal az új értelmiségi központ körzetében ütötték fel tanyájukat. A Lágymányos újmódi vidéke volt ez, már nem a patinás, régi Buda, hanem rohamosan fejlődő, a város szívéhez közeli negyed. Itt élt Böhm Aranka és barátnőinek köre: Klug Böske, egy futballbíró neje, Kondor Lívia és Guthi Erzsi, a népszerű színpadi szerző, humorista Guthi Soma lánya, aki később Devecseriné Guthi Erzsébet néven megírta emlékezéseit, s nem mellesleg Devecseri Gábor édesanyja is volt. Az ideggyógyásznak készülő Böhm Aranka, Karinthy második felesége zajos társasági életet élt. „Nagy házat vitt”, ahogy akkoriban mondták, a takarékosság és előrelátás fogalmát enyhén szólva mellőzte. A lakás, mint afféle városi menedékház, szinte szakadatlanul, még késő éjjel is üzemelt, a legváratlanabb vendégek sem jöhettek rosszkor.
Anélkül, hogy a rejtélyre egyáltalán megkísérelnénk a választ, az ügy bonyolultságát illusztrálandó, érdemes figyelembe venni azt a játékos példát, melyet Devecseri Gábor jegyzett fel, s amely legalább részben segít megérteni két ember minden érzelmi válságot átvészelő, különös összetartozását. A könyvsikert jelentő Így írtok ti mintájára az író felesége nemegyszer rögtönzött a Karinthy-házban amolyan élő karikatúrát, paródia-előadást.
Dobozokkal és zuhogó zászlókkal
Temessetek el: katona voltam.
Ifjú hajam ázik a vérben –
Fekszem dacosan és kiraboltan.
Lélekkel, kit viadalba küldtél
Hadúr: – hadakoztam imetten –
De jöttek rám orvul, testtel és hússal:
Lélek voltam, verekedtem.
Hússal fojtottak, testtel gyömöszöltek
Szememre térdeltek, összetiportak –
Gyilkosom kemény, nevető száját
Borzongva láttam még lenni bibornak.
Didergő lelkem nem bírta tovább,
Torkomba szorult bele holtan –
Lukat törtem a fejemen át
Benyúltam érte és kiraboltam.
/Szerelmi öngyilkosság/
Ma azt hitted, boldog vagy
(Karinthy Frigyes)
Sacy von Blondel (Megyeri Sári)
Ma lementem reggel
Könnyű ruha volt a derekamon
Libegett és fölfelé fújta a szél
Alulról,
Mentem és azt hittem, nagyon boldogtalan vagyok,
Nagyon boldogtalan,
Mert mindenkitől mindent el kell vennem,
A gazdagtól a pénzt, a széptől a szépséget,
A koldustól az alamizsnát
És elszedni és harcolni
És nem bánni, dögöljenek meg
És haljanak meg értem
És jött a szőke fiú
És köszönt és elpirult
És egyszerre úgy éreztem, hogy nagyon boldog vagyok,
Nagyon boldog.
S mindenkinek mindent odaadok,
A ruhámat a derekamról,
Odaadom a szélnek, mert úgy akarja letépni.
A pénzt a szegénynek,
A csúnyának a szépet
És mindent, amim van
És aztán meghalok érte.
(Karinthy Frigyes)
Sacy von Blondel (Megyeri Sári)
Ma lementem reggel
Könnyű ruha volt a derekamon
Libegett és fölfelé fújta a szél
Alulról,
Mentem és azt hittem, nagyon boldogtalan vagyok,
Nagyon boldogtalan,
Mert mindenkitől mindent el kell vennem,
A gazdagtól a pénzt, a széptől a szépséget,
A koldustól az alamizsnát
És elszedni és harcolni
És nem bánni, dögöljenek meg
És haljanak meg értem
És jött a szőke fiú
És köszönt és elpirult
És egyszerre úgy éreztem, hogy nagyon boldog vagyok,
Nagyon boldog.
S mindenkinek mindent odaadok,
A ruhámat a derekamról,
Odaadom a szélnek, mert úgy akarja letépni.
A pénzt a szegénynek,
A csúnyának a szépet
És mindent, amim van
És aztán meghalok érte.
Mintha a te kezed vezetné a tollam
Karinthy Frigyes novelláinak és regényeinek fő témája férfi és nő kibékíthetetlen harca. Bizonyára saját élmények alapján úgy véli, hogy a férfi-nő viszonyban mindig a férfi az elnyomott, a kihasznált, a megcsúfolt. De hangja nem a nőgyűlöleté, ellenkezőleg: szinte áhítatos leborulás a női nem egésze előtt. Ez hallik ki az alább olvasható levélből is, melyet a titokzatos "G. I."-nek írt 1929-ben.
Sietek, pár percem van. De nem azért, ahogy gondolod – csend és figyelem van, mosoly az ajkakon, nem volt egy hangos szó. Pár nap múlva a családom lemegy a Balaton mellé, én Pesten maradok. Valami úgy dagad bennem, úgy ugrál a mellemben, én nem tudom, hogy beszéljek, úgy szégyellem magam, én eddig író voltam – ha írtam, levelet is, mindig komponáltam, vigyáztam,
most mintha a Te kezed vezetné a tollam – olyan furcsa ez, nézd a stílusod! nem érzed? talán még az írásom is hasonlít a Tiédhez.
Rettenetesen szeretlek, mit szólsz hozzá? Mint a mennydörgős mennykő, úgy vágott főbe az a furcsa lehetetlen feltevés, hogy talán… talán… Te is. Rémes. Hm? Mi? Hogy mi lesz? Az elejét látom. Csak a közepét nem látom, a végét is látom. Iskolában fogják tanítani a mi dolgunkat, fiam, az a gyanúm. Érettségi tétel leszünk. „Kérem, Schwarz, beszéljen valamit Karinthy és G… legendás ügyéről. Hát, kérem.
Talán a bécsi levelekből valamit.” Hopp – vigyázni kell. Te drága. Mitől görbült le a szád? Hű vagyok.
Karinthy Frigyes novelláinak és regényeinek fő témája férfi és nő kibékíthetetlen harca. Bizonyára saját élmények alapján úgy véli, hogy a férfi-nő viszonyban mindig a férfi az elnyomott, a kihasznált, a megcsúfolt. De hangja nem a nőgyűlöleté, ellenkezőleg: szinte áhítatos leborulás a női nem egésze előtt. Ez hallik ki az alább olvasható levélből is, melyet a titokzatos "G. I."-nek írt 1929-ben.
Sietek, pár percem van. De nem azért, ahogy gondolod – csend és figyelem van, mosoly az ajkakon, nem volt egy hangos szó. Pár nap múlva a családom lemegy a Balaton mellé, én Pesten maradok. Valami úgy dagad bennem, úgy ugrál a mellemben, én nem tudom, hogy beszéljek, úgy szégyellem magam, én eddig író voltam – ha írtam, levelet is, mindig komponáltam, vigyáztam,
most mintha a Te kezed vezetné a tollam – olyan furcsa ez, nézd a stílusod! nem érzed? talán még az írásom is hasonlít a Tiédhez.
Rettenetesen szeretlek, mit szólsz hozzá? Mint a mennydörgős mennykő, úgy vágott főbe az a furcsa lehetetlen feltevés, hogy talán… talán… Te is. Rémes. Hm? Mi? Hogy mi lesz? Az elejét látom. Csak a közepét nem látom, a végét is látom. Iskolában fogják tanítani a mi dolgunkat, fiam, az a gyanúm. Érettségi tétel leszünk. „Kérem, Schwarz, beszéljen valamit Karinthy és G… legendás ügyéről. Hát, kérem.
Talán a bécsi levelekből valamit.” Hopp – vigyázni kell. Te drága. Mitől görbült le a szád? Hű vagyok.
2014. augusztus 21., csütörtök
Otthon verseim
Mysty Kata: Otthon 1989.
Bölcsőmet ringató
édes meleg fészek...
Mindig hazaváró
kart nyújt, mit elérek.
Közeleg énfelém,
ölel a szeretet,
Az asztalra elém
anyám rak kenyeret.
Mondja és átölel,
lelkével feltüzel...
Kérdez és kérdez,
válaszomra éhes.
Kenyér helyett a szó
esik jobban nekem,
A városi hűhó
nem az én kenyerem...
Számban az aroma,
mint édes bor íze...
A szomjam is oltja
mint honi kút vize.
Mysty Kata
Otthon...2014
Holt-Szamos
te szelíd, árva...
Sok kis gyerek
örök álma...
Szomjas vágyak
kis lakája,
Ittas napok
szivárványa...
Sok-sok bajnak
vétlen oka,
Gyász útján
fekete ruha.
Most az emlék
hidat emel,
Könnyesen is
haza' terel.
Gyerekké tesz,
futva megyek...
jó anyámhoz
Isten vezet.
Mennybe szállok,
felkiáltok...
Újjá szülnek
majd álmok.
http://mystyk-mustrmagvak.blogspot.hu/2014/03/holt-szamos.html
Bölcsőmet ringató
édes meleg fészek...
Mindig hazaváró
kart nyújt, mit elérek.
Közeleg énfelém,
ölel a szeretet,
Az asztalra elém
anyám rak kenyeret.
Mondja és átölel,
lelkével feltüzel...
Kérdez és kérdez,
válaszomra éhes.
Kenyér helyett a szó
esik jobban nekem,
A városi hűhó
nem az én kenyerem...
Számban az aroma,
mint édes bor íze...
A szomjam is oltja
mint honi kút vize.
Mysty Kata
Otthon...2014
Holt-Szamos
te szelíd, árva...
Sok kis gyerek
örök álma...
Szomjas vágyak
kis lakája,
Ittas napok
szivárványa...
Sok-sok bajnak
vétlen oka,
Gyász útján
fekete ruha.
Most az emlék
hidat emel,
Könnyesen is
haza' terel.
Gyerekké tesz,
futva megyek...
jó anyámhoz
Isten vezet.
Mennybe szállok,
felkiáltok...
Újjá szülnek
majd álmok.
http://mystyk-mustrmagvak.blogspot.hu/2014/03/holt-szamos.html
2014. augusztus 18., hétfő
Mysty kata : Köszöntő
Mysty Kata
Köszöntő
Kívánom,
hogy szeretve szerethess...
de ne vágyakozz,
a Vágy te magad légy!
Szívedből ne csorduljon
ki a fájdalom,
csak Öröm töltse be
kamráját, pitvarát,
"könnyesen!"
Kívánd azt,
hogy kívánhass...
így szüld újjá Magad,
és boldogság szolgálja - javad!
Köszöntő
Kívánom,
hogy szeretve szerethess...
de ne vágyakozz,
a Vágy te magad légy!
Szívedből ne csorduljon
ki a fájdalom,
csak Öröm töltse be
kamráját, pitvarát,
"könnyesen!"
Kívánd azt,
hogy kívánhass...
így szüld újjá Magad,
és boldogság szolgálja - javad!


Mysty Kata : A titok- versek
A titok
Csak egyszer mondd el azt,
csak egyszer mondj el ott...
Egyszer - csak úgy, egy olyan imát,
amit Ő mondott el - a Golgotán.
Egyszer kell, hogy higgy,
hittel, kedvvel vívj...
Egyszer, hogy - elhidd;
aztán tovább vidd!
Értsd, - a titok, - a tiéd!
Félj, de magad ne ítélj!
Éld át léted...
mely lélekben él...
testben véget ér,
de feltámad...
és Benne - újra - él!
*
Boldog titkát már az éj...
leküldte, le, - ide rég.
Arra vár itt minden ép,
kapitulál a sötét.
Bennünk van a kutyavér,
Jót, rosszat hisz, és ígér.
Bűnlakóban a hajlam
angyalszívben hantoltan.
Bennem Élő - él Benned,
vár kéklőn már a fényed.
"Örömem, - az Öröme...
Él itt bennem, én Benne!"
Atya, Fiú, Szentlélek,
haláltól már nem félek,
üdvösségre "beérek".
*
Nincs már nekem semmi titkom;
versbe rejtett pici ikon.
Keresd meg ott, ha akarod,
kezeddel kikaparhatod!
Tudom, mi a titkok titka,
a tudója, nem is ritka...
Egyetlenegy annak nyitja,
szív a szívbe vérrel írja.
Nem kimondott, nem hangos szó,
Érzés, féltés; - de rangos mód.
Közelebb hoz, magához von,
El nem enged, igent mond.
A képmutatás; - hamis ige,
farizeusnak vak hite.
Az igazra is álsággal
vet keresztet - szálkával.
Nincs már nekem semmi titkom,
mind elrejtett verses - ikon.
Keresd meg, meg nem tagadom...
Kezedbe rejtettem-vakon.
2014. május 23., péntek
Májusi dal az esőben
Mysty Kata
Májusi dal
Május záporral mossa a földet,
ragyog nyomában a nap, le is éget.
Frissül a folyó mindenütt szerte,
termékeny élet ágazik telve...
asztalra terülve, téged megkínál,
Májusi dal
Május záporral mossa a földet,
ragyog nyomában a nap, le is éget.
Frissül a folyó mindenütt szerte,
termékeny élet ágazik telve...
asztalra terülve, téged megkínál,
Földi paradicsom ez a szép világ!
Májusi eső
Pereg , pereg, csepereg.
Eső dobol, szemre szem.
Pereg, perel, mulat időn
Nap fényében tarkán hímző.
Átitatja, eláztatja
ékét benne csillogtatja.
Licsi-locsi pocsolya
május édes mosolya.
Természeti csoda ez!
A természet csodaszer!
Májusi eső
Pereg , pereg, csepereg.
Eső dobol, szemre szem.
Pereg, perel, mulat időn
Nap fényében tarkán hímző.
Átitatja, eláztatja
ékét benne csillogtatja.
Licsi-locsi pocsolya
május édes mosolya.
Természeti csoda ez!
A természet csodaszer!
2014. április 29., kedd
Nyíradony - Debrecen
Mysty Kata: Debrecen
Itt élni ajándék nekem, benne
megvan Mindenem : otthonom,
férjem, családom , gyermekem .
A kálvinista Róma az Életem!
Gyerekkori vágy vonzott vissza
e tájra , akkor még a Csapó utcán
is sárga villamosok jártak.
Másoknak távoli Jeruzsálem
vagy Párizs, de nekem Debrecen
Nagyerdője az álomoázis ...
Petőfi egy héten át
bérelt jéghideg szobát, ahol
János vitéze napvilágot lát .
Az írás szerint Lúdas is
e helyt húzta háromszor
"deresre" a kevély Döbrögit ,
"Meg is javult a földesúr!"
Nyilas a híres Református
Kollégium eminens diákja,
- de a lutri
és Bellácska szerelmi ügye
a" biztosítékot kivágta"!
Csokonai Vitéz szülőháza is áll,
tábla jelzi ezt a Hatvan utcán.
Sírhelyére a kiránduló rátalál,
A Reményhez is, - amely csodás!
Mysty Kata
Nyíradony
Zsebemben egy friss diploma
lett hivatásom mentora.
Munkahelyet Nyíradony kínált,
Fészket is rakott biz` alám...
Komfort nélküli kicsi szoba,
ott volt, ahol az iskola.
Főútja; Kossuth, - nyílegyenes,
Debrecen felé elvezet.
Sorsom szele fújt talán ide,
népes falu kis terére.
Beültetett lakosok szívébe,
ágyat is vetett szögletébe`.
Életet oltott belém, hogy
életek fénye legyek, nemcsak
lámpás az éjsötét létben...
Példa is, példás küldetésben.
1969.
Itt élni ajándék nekem, benne
megvan Mindenem : otthonom,
férjem, családom , gyermekem .
A kálvinista Róma az Életem!
Gyerekkori vágy vonzott vissza
e tájra , akkor még a Csapó utcán
is sárga villamosok jártak.
Másoknak távoli Jeruzsálem
vagy Párizs, de nekem Debrecen
Nagyerdője az álomoázis ...
Petőfi egy héten át
bérelt jéghideg szobát, ahol
János vitéze napvilágot lát .
Az írás szerint Lúdas is
e helyt húzta háromszor
"deresre" a kevély Döbrögit ,
"Meg is javult a földesúr!"
Nyilas a híres Református
Kollégium eminens diákja,
- de a lutri
és Bellácska szerelmi ügye
a" biztosítékot kivágta"!
Csokonai Vitéz szülőháza is áll,
tábla jelzi ezt a Hatvan utcán.
Sírhelyére a kiránduló rátalál,
A Reményhez is, - amely csodás!
Mysty Kata
Nyíradony
Zsebemben egy friss diploma
lett hivatásom mentora.
Munkahelyet Nyíradony kínált,
Fészket is rakott biz` alám...
Komfort nélküli kicsi szoba,
ott volt, ahol az iskola.
Főútja; Kossuth, - nyílegyenes,
Debrecen felé elvezet.
Sorsom szele fújt talán ide,
népes falu kis terére.
Beültetett lakosok szívébe,
ágyat is vetett szögletébe`.
Életet oltott belém, hogy
életek fénye legyek, nemcsak
lámpás az éjsötét létben...
Példa is, példás küldetésben.
1969.
2014. április 22., kedd
az_ÚR-KÉK
Mysty Kata
Két Fél egy egész
Társ a társával egész,
az Egy; csak egy Fél,
s nem kerek egész.
Önzés foglya, megfogja...
Két különc fonata csak
összeérve lesz mesés
az Ősz rókaveres ölében.
A társ társával már nem "fél",
öröme is kerek egész.
Millió örömtől "megérten,"
másikat szorít ölében,
szeretetédes ízében !
Mysty Kata
Itt vagy még
Ágyazz a szívedbe,
költözz a lelkembe,
erősíts és engedd,
a mentsvárad legyek.
Temesd a múltat,
kísért, - szenvedsz.
Jobb jelent érdemelsz,
hozzám jövő emel.
Tedd kinccsé életem,
így lesz a mindened,
Itt vagy még énvelem,
elég lesz majd nekem.
Mysty Kata
Szeretve
Az anyaság szépsége
tesz igazi nővé.
A gyermekkel éden
élet - teljessége!
Csak szeretve nemzel
emberi magzatot,
kedves, édes terhet,
új testet a testben.
Világ világa az...
Anyaság-szerelem!
Alázatköteles
minden gyermekáldás.
Mysty Kata
Esik
Felhőből csurran,
édeni lehelet, - fátyol.
Szeretem, ha esik.
Ahogy a csönd eltávolodik,
és mi közeledünk
csupa könny ablakunk felé.
Zendül záporos zene,
s csobogó cseppek
halmán kél nyugalom
s nüansznyi izgalma
bennünk..
Megcsillan a régi fény,
mosolyodban fürdök..
s nem hallom, hogy sír
a cserfes csobogás...
Elillan a perc, de pergő
eső dallamán megáll.
Visszatér a csend,
de a szemedben
mintha újra cseperegne...
Mysty Kata
az_ Úr_ kék
Szabadságom
boldogság;
boldogságom
szabadság...
bezártan is
szabad lélegzet,
mert - ott benn
a gondolat :
az_ Úr - kék madár,
a Boldogság,
röpít egy életen át.
Mosolyt iszik,
benne fürdik,
tollászkodik,
hulláma legyezőként
hűti, s nap lángjában
fűti szerelmesek
hamvas arcát.
Hulló pelyhei
csomókba gyűlnek ,s
kéklőn gazdagon
az_ Úr_ kék
Szabadságom
boldogság;
boldogságom
szabadság...
bezártan is
szabad lélegzet,
mert - ott benn
a gondolat :
az_ Úr - kék madár,
a Boldogság,
röpít egy életen át.
Mosolyt iszik,
benne fürdik,
tollászkodik,
hulláma legyezőként
hűti, s nap lángjában
fűti szerelmesek
hamvas arcát.
Hulló pelyhei
csomókba gyűlnek ,s
kéklőn gazdagon
égboltra terülnek.
Mysty Kata
Színezd át életed!
Ha megfakultak testeden az érintések ,az öntudat
mércéje, arcod hamva, éned fénye,
ajkaid pírja, csókjaid íze;
Színezd ujjra, színezd újra !
Ha halványultak tekinteted tüzei,hangjaid
tónusai,szavaid színe,mondataid módjai,
igéid "ideji",a tagadás útjai;
Színezd újra, színezd ujjra!
Ha színtelenedtek az ünnepi fények,arcod
mosolya,pillantásaid leple,lépteid nyoma,
a hétköznapok ritmusa,dacod felhői ;
Színezd újra, színezd ujjra!
Ha szürkültek szüleid álmai,őseid sírfeliratai,
barátaid levelei,ismerőseid "intési",
az evangélium igéi,szeretteid bájai ;
Színezd újra, színezd ujjra!
Ha hókultak benned a kották hangjegyei,
a múlt emléklapjai, táncaid örömei,a jelen
izgalmai,a muzsika szólamai,Bibliád lapjai!
Színezd újra, színezd ujjra!
Mysty Kata
Hullám a szeretet vizében
Nem tűntem el, csak a csönd ölel...
s huncut kis bohém terve terel;
Keressen, aki hiányomtól
izgatott kérdéseket tesz fel.
Nem tűntem el, de rejtőzködve
Kedv - sziget őriz, magába ölel.
S gondolataimat összefonja
mosollyal teli örömök völgye.
Teljen csakis velem a kedve,
az élet még átölel nevetve,
Hullám a szeretet vizében
eltüntet majd, - kénye-kedvére.

Mysty Kata
Láttam sírni a napot
Könnyezem...
Nem áradó könnyzuhatag ez,
nem a bánat szemgödröt áztató nedve!
Mint a tenger örömtől sós vize
kellemes, mert velem sír a Nap is!
Átéli lelkem keserédes mély titkait;
s föloldozza bűnös világom.
Örömittassá teszi álmom!
- Te láttad már sírni őt?
Nem, ezt te nem láthatod!
Folyik fénytollú habja,
útját nem állja gond folyama.
Valami éteri csoda cseppje,
csendes árja oldja izgalmait
a múlón feledtető hajnaloknak.
Könnyáztatta szemmel látok,
génjeimen mosoly buggyan át.
Édeni, mint fürge csillámok a havon,
mert láttam sírni a Napot!

kergetve tonizálja óhaj.
A mégis jobbat keresőt
húzza vissza torzító sóhaj.
Agyunkban kecsegtető,
burjángzó teher villan,
járulékos baj a nyomelőd,
tömény méreg, s harag-iga.
Vezet minket lelkünk szomja,
társul vele gerjedő akarat.
A gyengélkedő hit motorja
nyerőnek mindig megmarad.
Sóvár, erőtelen testünk fukar,
mégis bőségért hajló...
mert eleget, leget akar.
Az ismételt baj megriasztó.
Mysty Kata
Napom Napodban
Ragyogva kelnek ma már reggelek,
amióta megismertelek,
Örömfelhőket úsztatnak szelek,
amióta szárnyad lehetek.
tisztább hitmesék lettek dalommá,s
Napom Napodban fürdeti mosolyát.
Mysty Kata
Dallá lendült hinta ring
Bármiről nem írhatok,
kötve kötnek metrumok.
Evez ritmus, üt a rím,
dallá lendült hinta ring!
Szavak sora, strófa kész,
frissen sül, mint jó kenyér,
kiröppenő buborék
gyöngye; szálló költemény!
Akármiről zenélek,
fülednek is kellemest,
fülbe mászót, meséset,
jó és formatervezett!
Szikrája ad meleget,
Szépbe szövi hitedet.
Csermelyként csobogó dal,
enyhet ad, és vigasztal!
Mysty Kata
Mindörökké
Érzem még, örökre szeret,
örökké él a szerelem.
Mindörökké ég, lángja még
életet vérző bíbor ég.
Tavasz jön, és csupa virág,
zöldbe borul egész világ,
Napkorongon is madár ül,
fény - fiókáknak hegedül.
Szív a szívnek olyan áldás,
sziklakerti virágágyás,
vízesésnek muzsikája,
csendéletnek színvilága.
Read more: http://anyajegy.hupont.hu/9#ixzz2zdHEvw13
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






















